– Egy kiszolgáltatott ember egyedül áll szemben a sorsát uraló intézménnyel. Az ilyen hatalmi viszonyok között született egyezség nemcsak tisztességtelen, de súlyosan sérti az elítélt emberi jogait is – véli Tran Dániel.
A büntetés-végrehajtásról szóló törvénybe azután került be a normatív kártalanítás lehetősége, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a túlzsúfoltság és az embertelen körülmények miatt sorra marasztalta el Magyarországot a rabok által indított eljárásokban, jelentős kártérítésekre kötelezve az államot. A strasbourgi perek ráadásul tetemes költséggel jártak. A jogalkotó ezért így inkább úgy döntött, „házon belül” teremti meg a jogorvoslat lehetőségét: jogszabályba foglalták, hogy fogvatartottak napi 1200–1600 forintot kaphatnak azon időszak után, amelyben jogellenes körülmények között tartották őket. Ilyen embertelen körülmény lehet például, ha a vécé a zárka lakóterében van elválasztás nélkül. A kifizetés viszont – úgy látszik – nem megy könnyen. A visszás gyakorlat miatt
végül újra Strasbourgban köthetnek ki a jogviták.
Kadlót Erzsébet ügyvéd egyéb retorziókról is mesélt. Elmondta, azok a fogvatartottak, akik megpróbálnak élni a jogorvoslati lehetőségekkel, számíthatnak arra, hogy átszállítják őket másik intézetbe, akár egy hozzátartozóiktól távoliba is. Balogh Csilla Tünde szerint az addigi kedvezményeik – például az edzési lehetőség – megvonásával is fenyegetik a panasz előterjesztését megkísérlő rabokat.
