Huszonnyolc általános iskolában, köztük tizenegy fővárosiban jogellenesen elkülönítették, és ezzel diszkriminálták a cigány tanulókat – állapította meg a Fővárosi Törvényszék kedden annak a személyiségi jogi pernek az elsőfokú lezárásaként, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen a szegregáció miatt. A bíróság az ítéletében megállapította, az Emmi a jogsértő állapot fenntartásával megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
A törvényszék határozata kötelezi a tárcát, hogy adjon olyan utasítást az intézményfenntartó szerveknek, miszerint
tizenhárom érintett iskolában nem indulhat szeptemberben új első osztály.
Ezek Budapest VII., VIII., IX. és XX. kerületében, valamint Egerben, Hevesen, Karcagon, Ózdon, Salgótarjánban, Szentesen és Tatabányán működnek. A perrel érintett további tizenöt intézmény esetében erre azért nem volt szükség, mert azokat már korábban megszüntették, egyházi kezelésbe adták vagy más módon átszervezték. Az Emminek egyúttal arról is gondoskodnia kell, hogy deszegregációs intézkedési terv készüljön a kisebbségi hallgatók beilleszkedésének elősegítése érdekében.
A minisztérium ötvenmillió forint közérdekű bírságot is köteles megfizetni. A bíróság úgy rendelkezett, hogy ezt a pénzt teljes egészében arra kell költeni, hogy civil szervezetek öt éven át ellenőrizzék az iskolai deszegregációs folyamatokat. Schöck Beatrix bíró az indoklásban kifejtette, a törvényszék úgy látja, a civil egyesületek alkalmasak arra, hogy ezt a külső felügyeletet ellássák, legalábbis
„ha lesznek még ilyen civil szervezetek”.
Az alperes tárca a perben egyebek között azzal védekezett, hogy alaptörvény értelmében nem listázhatják a cigány gyerekeket, ezért a hivatalok azt sem tudják ellenőrizni, hogy egy-egy osztályban hány roma és nem roma van. Ezzel szemben a bíróság elfogadta a felperes által javasolt, az ombudsmani hivatal által is alkalmazott módszert az etnikai arányok megállapítására. E szerint meg kell állapítani, hogy az adott körzetben melyek a romák lakta településrészek, háztömbök, illetve a tipikusan cigány vezeték- és keresztnevek. Akire e jelek közül legalább kettő illik, azt az aránymegállapításnál kisebbséginek kell számolni.
Schöck Beatrix hangsúlyozta, ezzel kapcsolatban két alapjog ütközik: a személyes adatok védelméhez való jog és a diszkrimináció tilalma. Ilyen esetben – magyarázta a bíró – mérlegelni kell, hogy melyik alapjog fontosabb.
A bíróság szerint a szegregációmentes oktatáshoz való jog megelőzi az adatvédelmi jogokat –
de természetesen csak a deszegregációhoz szükséges, észszerű adatkezelés határáig.
„A szegregáció nem olyan probléma, amely holnapra megoldódik, ezért fontos, hogy az illetékeseknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük az ezzel kapcsolatos folyamatokat” – jelentette ki a döntést indokolva Schöck Beatrix. Hozzátette, fontos, hogy a diákok a saját kultúrájuktól eltérő mintákkal találkozzanak az iskolában.
Kegye Adél, a pernyertes alapítvány ügyvédje lapunknak elmondta, a törvényszék gyakorlatilag mindenben a keresetüknek megfelelően döntött.
