A bankot nem zavarta, hogy 120 ember fagyoskodik télen

Budapesten a német atlétafejedelmek; repedő társasházi falak – a Magyar Nemzet 1938-as és 1965-ös számaiból.

MNO
2015. 09. 24. 21:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is. Megérkeztek a német atlétafejedelmek és Dietz futballkapitányPénteken délután sporteberek sokasága lepte el a Keleti pályaudvar érkezési oldalát, várták a Berlinből jövő gyorsvonatot és vele a német atlétafejedelmeket, akik szombaton Budapesten versenyeznek. A Magyar Atlétikai Szövetség és a rendező MAC küldöttséggel képviseltette magát. Még a vonat megérkezése előtt feltűnt Hassler, a német atlétikai szövetség ügyvezető igazgatójának nyurga alakja. Nagy meglepetéssel fogadták, mert a program szerint Hasslernek a versenyzőkkel együtt kellett volna megérkeznie pénteken délután. Ő azonban egy nappal előbb már Budapestre jött. Huszonöt perces késést jelzett a megafon s ez a huszonöt perc jóformán csak azzal telt el, hogy az atlétika barátai a nagybeteg Stankovics Szilárd állapotával foglalkoztak. Közvetlenül a vonat befutása előtt Hassler bevallotta, hogy az eredetileg kijelölt német atlétacsapatban változás történt, mert az Európa-bajnok Schröder szolgálati beosztása miatt nem jöhet és helyette Watapek, a volt Ausztria neves súlydobója került a csapatba. Watapek neve nem ismeretlen, legutóbb Szolnokon, az osztrák-magyar atlétikai viadal során győzte le a magyar dobókat.– Miért is rossz a budapesti közlekedés?– Istállóba kényszerült hat gyermekével a szívbeteg anya– Így hiúsult meg a Fradi kupagyőzelme– Zöldségest kértek, talponállót kaptak– Emberölő szekta garázdálkodott az Alföldön– Alberték esélyt sem adtak Ausztriának– A téeszelnök kijárási tilalmat hirdetett– Összevonták a két falut, hogy végrehajthassák a nagy tervet– „A régi világ? A muzsikálható, gavalléros magyar világ? Az ma már úgysincs”– „Szocialista haladás”: rá sem lehetett ismerni a palóc falura Amikor a vonat befutott, elsőnek nem a német atléták, hanem dr. Dietz Károly futballszövetségi kapitány szállt le. Zürichből érkezett meg a kontinens válogatott futballcsapatával foglalkozó nemzetközi bizottság üléséről.Tizenhat játékos fog Londonba menni – mondotta dr. Dietz Károly –, hogy kik, azt a sértődések elkerülése végett nem mondhatom meg. A bizottság minden tagja becsületszavát adta arra, hogy október 20-ika előtt nem nyilatkozik a nyilvánosság számára. Annyit azonban elárulhatok, hogy a magyar játékosok ügye kedvezően áll.Ez virágnyelven körülbelül annyit jelent, hogy Bíró, Lázár és Zsengellér ott lesz a londoni mérkőzésen.Dr. Dietz Károly után egy hangos csoportra lett figyelmes a szemlélő. Egy-kettőre felismerték bennük a német válogatott futballcsapat tagjait. Budapesten utaznak át, mert vasárnap Bukarestben a román válogatottal mérkőznek. Utoljára szállnak le a vonatról a vendég német atléták, Linnhof és Harbig kivételével. Ők csak az esti gyorsvonattal érkezhetnek meg Grassler trénerük kíséretében. A német atléták közül a százas és kétszézas nagyszerű futó, Scheuring felé fordul a legnagyobb figyelem, de diplomatikusa állja a kérdések özönét.– Úgy futok majd Budapesten, ahogy csak tudok – mondja mosolyogva – s majd csak azután fogok nyilatkozni, annak alapján, ahogy futottam.A német atléták a MAC és a MASz vezetőinek kíséretében szállásukra hajtattak, majd délután a Margit szigeti pályán kondíció tréninget tartottak.(1938. szeptember 24., 12. oldal) „Öröklakás” – rövid távraSzázhúsz ember kálváriája az OTP és az építővállalat közöttA régi lágymányosi bennszülöttek még jól emlékeznek arra. hogy Lágymányoson, nem is olyan régen a Duna árterülete, nádas és mocsár húzódott. Ma új házak százai, korszerű lakónegyedek magasodnak. A. feltöltött, valamikor víztói felpuhult talajon a legtöbb gondot a házak alapozása okozta, de szerencsére mérnökeink már megbirkóztak ezzel a feladattal, sőt, sokkal nehezebbekkel is. Így aztán a járókelő szeme jólesőén pihenhet meg az erkélyes, gyönyörű házak során, hát még azoknak milyen öröm, akiknek itt az otthona. Azaz... de ne vágjunk a dolgok elébe, menjünk szépen sorjában...Nemrégiben levéllel kereste meg a szerkesztőséget, a XI. kerület Lágymányosi utca 23. számú 31 öröklakásos OTP társasház közös képviselője. A levélben megírta, hogy a szép új, kétkapus épületben, amelyben 31 család, összesen 120 kisember él, súlyos problémáik vannak.Ebben a házban ugyanis az átadás után két esztendővel (a ház 1961-ben készült el és az első, súlyos hiba 1963-ban jelentkezett) a talaj megsüllyedt. Ennek következtében megrepedt a pincefal, megsüllyedt a távfűtés víztartálya (A Távfűtő Vállalat ezért nem hajlandó üzemeltetni a hőközpontot, attól félve, hogy meghibásodás esetén a forró víz elöntheti azt és így az ellenérzésre kijáró dolgozóik testi épsége is veszélyben foroghat.) Ez a közlés valójában azt jelenti, hogy a ház télen át lakhatatlanná válik 120 ember számára, hiszen a papírvékony falakat távfűtésre építették. Nem szólva arról, hogy ebben a házban kémény sincsen.Kimentem, hogy megnézzem, valóban olyan súlyos-e a helyzet, amint a levélben állítják. Körüljártam a házat. Kívülről semmit sem láttam. Az erkélyeken muskátli piroslott, a csipkefüggönyös ablakok az otthonosság érzetét keltették. A háztömb köré épített aszfalt azonban helyenként megrepedt és olyan hullámosán terült el a lábam alatt, hogy valóságos apró hegyeken és dombokon kellett átkelnem. Arról már nem is szólva, hogy közvetlenül a házfai tövében, majdhogynem merőlegesen süllyedt meg az aszfalt. Ezután a házfelügyelő kíséretében megnéztem a pincét. Szomorú látvány fogadott. A vasajtók nem záródnak, vagy egyáltalán nem is nyithatók a hepe-hupás talaj miatt. A pincefolyosókon, a raktárhelyiségekben – hol fenn hol lenn a falakon ujjnyi, de sok helyen, tenyérnyi repedés tátong. A lakók ez év májusában papírcsíkokkal jelölték meg a repedés végső pontját. Az azonban nem állt meg, hanem szélességben centikkel, hosszában pedig jelentősen meghaladta a jelzőcsíkokat.És a hóközpont? Ott sötétlik előttünk a két hatalmas tartály. Első látásra úgy tűnik, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. De ha közelebb lépünk. már látni, hogy a gipsszerű burkolatnak folytonossági hiányai vannak a csővezeték mellett. A csöveken pedig tenyérnyi idegen betoldások. Csak így értjük meg, miért utasítja el a Távfűtő Vállalat az üzemeltetését.A pince után a házfelügyelő lakásában kötöttem ki. Kértem, mutassa meg nekem a lakókönyvet. A könyvet lapozgatva derült ki, hogy a Lágymányosi utca 23-at csupa kisember lakja. Értelmiségiek és fizikai munkások. Vízvezetékszerelő csakúgy akad közöttük, mint munkaügyi előadó, rádiótechnikus, vagy tudományos munkatárs. A lakók nagy része fiatal. Az egyik házrész (kétkapus a ház) 16 lakásában nem kevesebb, mint 14 gyerek van. Közülük heten, már az új lakásban születtek. A legkisebb mindössze kéthónapos.Ha a foglalkozásuk és a jövedelmük különböző is, egy közös vonással valamennyi lakástulajdonos rendelkezik. Éspedig, hogy mindannyian a fogukhoz verték a garast, mielőtt abba a nagy kiadásba belementek, amit egy OTP öröklakás jelent. Az egyszoba hallos lakások 168 ezer, a kétszoba hallosak 208 ezer forintba kerültek. Évekig kell takarékoskodniuk ahhoz, hogy ezt az összeget kifizethessék. Tehát ez a jelenleg fűthetetlen ház, napról napra kisemberek megtakarított filléreit emészti.Ki hát a felelős, hogy ez megtörténhetett? A vita már 1963 januárja óta folyik. Akkor jelentkezett ugyanis az első talajsüllyedés. Mégpedig olyan erőteljesen, hogy az épület bekötő hidegvíz-vezetéke eltörött és a víz hatalmas mennyiségben árasztotta el a hőközpontot, hogy az az áradat hatására megsüllyedt. Rettenetes tél volt ez. A házban napokig minden vízellátás és fűtés szünetelt. Ez az első súlyos hiba még a garanciális idő. letelte előtt történt.Az OTP tudomásul vette a hibát és a ház kivitelezőjéhez: a 43. számú Állami Építőipari Vállalathoz fordult, hogy állítsa helyre a megsüllyedt hőközpontot. A dolog nem ment egyszerűen, de a döntőbizottsági eljárás során a szakértők megállapították, hogy a vállalat gondatlanul, járt el. Az történt ugyanis, rögzítette a szakértői vélemény, hogy amikor a házat tartó betonoszlopok és az alapozás számára a földet kitermelték, nem tömörítették szakszerűen viasza. Nem iszapolták megfelelően. Ez az oka a süllyedésnek.A szakértői vélemény megállapította a vállalat felelősségét, az OTP-nek tehát megtérült a helyreállítás céljaira előlegezett összeg, és a dolog ezzel a lovagiasság szabályai szerint befejeződött. De sajnos, csak rövid időre...Ismét itt az ősz. Néhány hét választ el csupán a fűtési idény kezdetétől. A Fővárosi Távfűtés és Melegvízszolgáltató Vállalat pedig nem hajlandó a süllyedő hőközpontban fűteni addig, amíg a megsüllyedt alapzatot szakszerűen helyre nem állítják és a tartályokat nem emelik az eredeti magasságba.Az OTP a ház lakóinak bejelentésére, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a házra háromesztendős garanciális időt hagynak minden esetben. Ez alatt az idő alatt, minden komoly hibának felszínre kell kerülnie. Hajlandó pert indítani az építőipari vállalat ellen, ha a ház lakói letétbe helyezik a szakértői költséget. Nem is lenne ez ellen a 31 elkeseredett lakónak semmi kifogása, de jól tudják, hogy ha az ügy erre a bürokratikus útra.terelődik, akkor a telet elviselhetetlenül hideg lakásokban kell végigszenvedniükAbba nehéz beleszólni, hogy ezt a súlyos hibát mi idézte elő. Az azonban biztos, egy műszaki hiba nem mehet 120 szerencsétlen lakó rovására. Nem lehet, hogy a felelősség megállapításáig apró gyerekek, öregek, hideg lakásban dideregjenek.De nem lehet mereven értelmezni a törvényt sem, mert eszerint egy ház átadása alig különbözik egy televíziós készülék megvételétől, hiszen mindössze hároméves a garancia itt, tehát alig több, mint a tévéé. Kell, hogy olyan paragrafust alkossanak, amely ilyen rendkívüli esetekre is érvényes.Török Júlia (1965. szeptember 24., 5. oldal) Válogatta: Bittner LeventeÉszrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.