A betegek miatt távozott a Ferencváros elnöke

A Magyar Nemzet 1938. és 1965. október 26-án megjelent számaiból válogattunk.

Beszéltünk dr. Melly Bélával, aki az elnökségről való lemondásának valóságos okait a fent elmondottakban közölte velünk és magyarázatát minden tekintetben el kellett fogadnunk. De közölte dr. Melly Béla azt is, hogy pillanatnyilag történt kikapcsolódása a Ferencváros ügyeinek vezetéséből egyáltalán nem jelenti azt, mintha kapcsolatait az egyesülettel és a sporttal megszakítaná.

(1938. október 26., 12. oldal)

A Balaton-fejlesztés új fejezete

Hévíz napirenden

Négy, különösen energikus helye van a Balatonnak: Füred, Tihany, Siófok és Keszthely–Hévíz. Közülük az első háromnak a korszerű kiépítése gyors ütemben folyt az utóbbi években, a Keszthely–Hévíz együttes nagyvonalú fejlesztésére azonban mind ez ideig nem került sor. Noha kétségtelenül a tóvidék e szöglete rejti magában a legnagyobb igényű idegenforgalmi központ kialakításának lehetőségét.

A hévízi meleg vizű tó páratlan értékű gyógyászati kincs. Más gyógyeljárásokkal együtt szinte felülmúlhatatlan hatású a reumás megbetegedések, az ízületi és ideggyulladások esetében éppúgy, mint anyagcsere-betegségeknél, vagy sérülések, bénulások után visszamaradó mozgáskorlátozottság állapotában. Nagyszerű gyógytényezője Hévíznek a tómedence falát és fenekét borító radioatktív iszap is. (Nemrég ütötte meg a szemünket valamelyik amerikai lapban ez a hirdetés: „Gyógypakolás eredeti hévízi iszappal 20 dollár”.)

Európa legnagyobb meleg vizű gyógytava a Keszthelyi-hegység lábánál, gyengéd hajlású halomsorok közt rejtőző völgykatlanban gőzölög, mocsári fenyőkkel kövezve. Kékes-zöld vizében tűzpiros trópusi virágok, indiai tündérrózsák között nyakig süllyedve gyógyítják magukat a szabadban még így késő ősszel is a fürdőzők százai. Sőt, az utóbbi években az egészségesek is egyre nagyobb tömegben lepték el Hévizet. A gomolygó meleg párával fedett tó vizében hideg napokon is élvezetes a fürdőzés; így aztán ha nyáron átmenetileg elromlik az idő, a Balaton közelebb eső részeiből valósággal özönlenek a nyaralók, az üdülők a meleg tó mellé, késő ősszel pedig a varázsosan szép utószezon egyre szaporodó híveinek vált legkedveltebb célpontjává Hévíz. Jelenleg azonban sem gyógyászati adottságai, sem a balatoni szezon meghosszabbítását elősegítő lehetőségei nincsenek méltóképp kihasználva ennek a ritka becsű természeti tüneménynek. Ezért van különös jelentősége annak, hogy a Minisztertanács az Építésügyi Minisztérium előterjesztésére a minap jóváhagyta Hévíz gyógyfürdő és Keszthely város komplex fejlesztésének irányelveit.

Ez a döntés elindítja Hévizet az értékeihez való felnövés útján. Meggyorsítja azt a munkát, amely 1958 óta már folyik e területen a Balatoni Intéző Bizottság koordinálásával. A BIB már régebben elkészítette Hévíz gyors ütemű fejlesztésének tervét, s a kérdés egységes szemléletének megteremtése érdekében ez év elején, felkérte az Egészségügyi Minisztériumot, hogy dolgozza ki a gyógyászat perspektivikus tervét. Ezt a munkát egy bizottság azóta el is végezte. Hasonló távlati tervet készít a SZOT és a belkereskedelem is, összehangolásukból jön létre az általános fejlesztés menetrendje.

Közben is sok minden történt azonban Hévizén, ha nem is látványos, mindenesetre alapvető beruházások. Az utóbbi öt-hat esztendőben jól átgondolt munka folyt itt; korszerűsítették az Állami Gyógyfürdő Kórházat, megépült a bányászüdülő magas színvonalú, fedett fürdője, utak, parkok s korszerű fénycső- meg higanygőz világítás létesült, új autóbusz-pályaudvar és tetszetős bazársor épült, nagymértékben bővítették a vízművet s ez évben befejeződik Keszthely és Hévíz csatornázásának nagy munkája is.

Mindezek olyan alaplétesítmények, amelyek most már lehetővé teszik a nagyobb arányú és ütemű fejlesztés megindítását, aminek széles kibontakoztatására annál nagyobb szükség van, mivel az imént felsorolt csaknem 200 milliós beruházások még egyetlen férőhellyel sem növelték Hévíz befogadóképességét. Aminthogy a folyamatban levő munkálatok révén sem lesz több egyetlen szállodai ággyal sem.

Most épül ugyanis az új, ezerszemélyes téli fürdő az Építésügyi Minisztérium beruházásában, impozáns épülete már ott magaslik a kórház bejáratánál. Nagy alkotások körvonalai bontakoznak ki a fürdőtelep fő utcájának számító Rákóczi út mentén is, ahol egy egész háztömb lebontásával új alközpont alakul ki. A Balatoni Intéző Bizottság rendezési terve alapján itt épül fel a SZOT nyolcemeletes gyógyüdülője, s körülötte a lebontásra kerülő öreg üzletsor bolyén, modern épületekben, kap helyet az új mozi, a posta, a gyógyszertár. Az új üdülőközpont részletes kiviteli tervei most készülnek, jövőre a munka is megindul.

A hévízi tó adottságainak jobb kihasználása érdekében persze további létesítményekre is szükség van, hogy a páratlan gyógytényezők áldásában nagyobb tömegek részesülhessenek. Szakértői megállapítás szerint a gyógytó befogadóképessége 8000 fürdőző. Jelenleg az Állami Gyógyfürdő Kórházban 300 beteg részére van hely, a szakszervezeti szanatóriumban és üdülőkben 1600-an férnek el, magánlakásokban legfeljebb 500 embert lehet elhelyezni, összesen tehát 2400 beteget fogadhat be Hévíz.

A Gyógyfürdő Kórház 300 ágyas bővítése, valamint a szakszervezeti és egyéb üdülőférőhelyek számának ötezerre növelése nagyot javít ugyan e helyzeten, külföldi gyógyvendéget azonban még e tervek megvalósítása után sem tudunk nagyobb számban fogadni. Márpedig az érdeklődés állandóan igen élénk, az idén is sok külföldi jelentkezést kellett elutasítani helyhiány miatt. Jövőre aztán még rosszabb lesz a helyzet, hiszen rövidesen becsukja kapuit az egyetlen hévízi szálló, a Palatínus is.

Szálloda nélkül marad Hévíz a jövő hónaptól kezdve. A 48 szobás Palatínus – amely különben meglehetősen korszerűtlen volt már – nem áll többé a nagyközönség rendelkezésére, mivel épülete a honvédségé, s a vendéglátóipar november elsején visszaadja tulajdonosának. A fejlesztési tervben, szerepel ugyan egy 300 ágyas gyógyszálló felépítése, de jelenleg nincs rá fedezet. A harmadik ötéves terv szállodaépítési programjában nem szerepel. Szálló nélkül pedig mit sem kezdhetünk Hévíz rendkívüli értékű idegenforgalmi lehetőségeivel.

Egy gyógyszálló megtervezése, felépítése, berendezése meglehetősen hosszú időt igényei, Hévíznek viszont a lehető legsürgősebben szállodára van szüksége. Olyan gyorsan kell itt cselekedni, építeni, mint Siófokon vagy Tihanyban történt. Idegenforgalmi és vendéglátó-ipari szakemberek véleménye szerint a lágymányosi Sportszálló terveinek adaptálásával ez sikerülne is.

Segítene valamit a helyzeten, ha a Keszthelyen tervbe vett szállodát hamarabb építenék fel. A harmadik ötéves terv végére, 1969–70-re szándékoznak csak létrehozni, akkor is csupán 50 százalékos téliesítéssel. Márpedig Hévíz nemcsak maga üzemel egész esztendőben, de a közeli balatoni üdülőhelyek közül többnek a téli hasznosítását is lehetővé teszi, elsősorban természetesen Keszthelyét. Budapest után elsősorban Keszthely–Hévíz alkalmas téli-nyári idegenforgalmi központ kialakítására. Ezt a vitathatatlan tényt az idegenforgalmunk nagyvonalúbb törekvései iránt meglehetősen érzéketlen vendéglátóiparnak is tudomásul kell vennie.

Jelentős szerep vár Hévízre a balatoni idény széthúzásában is. A gyógytónak turistákból és nyaralókból álló vendégforgalma évről évre növekszik, s már az a veszély fenyeget, hogy az egészségesek kiszorítják a hővízből a betegeket. Volt az idén olyan vasárnap, amikor 80–100 autóbusz érkezett Hévízre kirándulókkal telve, s persze mindnyájan fürdeni akartak a gyógytóban.

Hévíz csak úgy tudja zavartalanul betölteni gyógyászati szerepkörét, ha biztosítják a tófürdő nyugalmát, csendjét, békéjét. Ennek elemi előfeltétele az üdülés és a gyógyítás mielőbbi szétválasztása. A gyógytó zsúfoltságának megszüntetése, a hűvösebb nyári napokon, meg a korai és a kései szezonban Hévízre áramló tömegek szabad fürdőzésének biztosítása egy nagyméretű strandfürdő mielőbbi megépítését teszi szükségessé.

A tó fölös vizét levezető csatorna mellé telepítendő strand tanulmánytervét évekkel ezelőtt elkészíttette a Balatoni Intéző Bizottság, s a tervet valamennyi érdekelt jóváhagyta, a munkát tehát el lehetne kezdeni. Az új strandra s a körülötte kialakuló kereskedelmi és éttermi központra a gyógytó mentesítésén kívül fontos szerep vár a balatoni idény kiszélesítésében.

Hévíz korszerűsítésének munkája akkor indul hatásosan, ha külön beruházási alapot kap legértékesebb fürdőhelyünk. A legsürgősebb, alapvető fontosságú feladat a strand leválasztása a gyógytóról és egy szálloda megépítése. Az erőforrások összpontosításával e beruházások hamarosan megoldhatók volnának, s Hévíz már ezek révén is nemzetközi jelentőségű fürdőhellyé épülne ki néhány év leforgása alatt.

Antalffy Gyula (1965. október 26., 3. oldal)

Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!