Így hajtottak végre burkolt áremelést a rendszerváltás előtt

Az esőkabát átengedte a vizet, a dunyha rövidebb lett, a cipő felemás – az ár persze nem csökkent.

Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.

Megkerült a bukaresti hadtestparancsnok eltűnt lánya

Bukarestből jelentik: A bukaresti sajtó szenzációja három napon át Dobrescu tábornok, bukaresti hadtestparancsnok 17 éves Antigone lányának rejtélyes eltűnése volt. A lapok hasábos tudósításokat közöltek az ügyről s részben azt állították, hogy a feltűnő szépségű fiatal leányt elrabolták, részben pedig rejtélyes hátterű leányszöktetésről beszéltek. A rejtély most megoldódott s kiderült, hogy a leányt nem rabolták el és nem szöktették meg. A kalandos vérű leány egy apróhirdetés nyomán Ploiestibe szökött, ahol egy tánctanfolyamra iratkozott be. A vizsgálat megállapította, hogy a tánctanfolyam csak ürügy volt és hogy az állítólagos tánctanár valójában leánykereskedelemmel foglalkozik. Dobrescu leányát detektívek hozták vissza Bukarestbe, a tánctanárt pedig letartóztatták.

Az eset kapcsán az egész országban széleskörű nyomozás indult a titokban működő zugtánctanfolyamok leleplezésére. Az utóbbi napokban négy leány tűnt el Bukarestből s mind a négyről kiderült, hogy ilyen zugtánctanárok hálójába kerültek. Két leányt egy galaci bárban találtak meg.

(1938. október 27., 10. oldal)

Minőségrontás vagy burkolt áremelés

Szigorúbb büntetéssel és fokozottabb ellenőrzéssel kell elejét venni az egyre gyakoribb visszaéléseknek

A fogyasztó bosszankodik. Elég gyakran és rendszerint jogosan. Délben a kenyér rossz minősége veszi el a ked­vét, este pedig az mérgesíti, hogy új rádiója vagy televí­ziója hirtelen elhallgat. De akad más bosszantó körül­mény is: észreveszi, hogy rosszabb minőségű a cukorka, hogy drágábban árulják a cso­koládét, s hogy más csomago­lásban kapja a szappant. Mi történt? Minőségrontás vagy burkolt áremelés?

A minőség védelmében és a burkolt áremelések leleplezése érdekében már hosszabb ideje bizottság vizsgálja felül az árakat és az árucikkeket. A bizottság jelentése azt bizo­nyítja, hogy nemcsak a szappan, a cukorka vagy a textilfélék területén találkozunk minőségrontással vagy áreme­léssel. Megszaporodtak a mi­nőségi kifogások a tartós fo­gyasztási cikkeknél is. Például a rádiónál és a televíziónál. A gyár ugyanis a jóváhagyottnál sokszor a gyengébb minő­séget hozza forgalomba – ugyanazon az áron. Rosszabb minőségű alkatrészeket épít a készülékekbe és rendszerint kifogásolható a szerelési mun­ka is. Ilyen módon romlott le például az AR 612-es, a Pa­csirta rádió minősége.

Sok panasz hangzott el az utóbbi években az esőkabá­tokra. Szépek voltak, jól sza­bottak, csak egy bajuk volt – átengedték a vizet. Megvizs­gálták az országban gyártott szintetikus alapanyagú esőkabátokat, az Orkánt, a Napsugárt, a Pillét és a Ciklont, amelyeknek alapanyagát a Magyar Selyemipari Vállalat készítette, impregnálását pedig a Hungária Gumigyár, vala­mint a Győri Pamutszövő és a Műbőrgyár végezte. Az áruknak csaknem a fele nem volt kielégítő minőségű. Nem volt megfelelő a kabátok vízhatlansága és gyakori volt az impregnálásból származó tapadás – hangsúlyozza a jegyzőkönyv. A hibákra már a múlt év végén felhívták ugyan a figyelmet, a minőség azonban ennek ellenére nem javult. A KERMI kezdemé­nyezésére ezután, most tavasszal a kereskedelem megta­gadta az áru átvételét.

Persze, ezzel a kérdés ko­ránt sincs megoldva. A szinte­tikus kabátok árát azóta fel­emelték, de azok éppúgy át­engedik. a vizet, mint azelőtt.

A ruházati cikkeknél is gya­koriak a panaszok. Az ellen­őrzés során szerzett általános tapasztalat az, hogy a fehér­nemű-félék méreteikben ki­sebbek lettek, s ezáltal a fo­gyasztók nagyobb méreteket kénytelenek vásárolni. Termé­szetesen drágábban.

Az ágyneműnél tapasztalt észrevétel: gyakori a foltos, a varrás- és szövéshibás áru. Az észlelt kifogásoknak körülbe­lül a 30 százaléka foltosodással, mintegy 40 százaléka a szövési hibákkal, (sokszor ola­jos szálak), 10 százaléka a fel­dolgozása hiányossággal, 20 százaléka a gondatlan kezelésből eredő szennyeződéssel kapcsolatos.

Hogy az ágyneműnél ma­radjunk: a dunyha-angint a ko­rábbi méretnél 12 centiméterrel rövidebbre készítik, de a régi áron árusítják. Pedig hát nem lettünk alacsonyabbak. Ez nem más, mint burkolt árdrágítás.

Komoly hiányosságok ta­pasztalhatók a cipőiparnál is. Itt azt állapították meg, hogy a meo rosszul működik. Mert milyen minőségi ellenőrzésnek lehet nevezni azt a munkát, amely lehetővé teszi, hogy fazonhibás és felemás cipőket árusítsanak, természetesen – első osztályú áron.

Árdrágítást többféle mó­don lehet elkövetni. Egyik módja az a helytelen törek­vés, hogy az új forma kiala­kításával, a technológia mó­dosításával és egyéb, az ipari önköltség csökkentését előse­gítő változtatásnál indokolat­lanul növelni akarják a fo­gyasztói árat. (Példa a Sztár televízió-típusnál.)

Vagy vegyük a Fáklya és a Szikra kombinált szekrények és a két- és háromajtós Tervszekrények esetét. Ezek farost­lemez hátfallal vagy pozdorja bútorlappal készülnek. De a fogyasztói ármegállapítás eny­vezett hátfalra, illetve lécbe­tétes bútorlapra vonatkozik. Vagyis anyagot takarítanak meg – a vevő kárára.

Az anyagmegtakarítás jó módszer az árdrágításra. A Budapesti Konzervgyár is megpróbálta. Egy ételkonzerv készítésénél az áru teljes ér­tékben került forgalomba, de az ellenőrzés megállapította, hogy az előírtnál kevesebb volt benne a hús. Persze, ne­hezen lehet egyetérteni a gyár azon kifogásával, hogy a hús­tartalom hiányából eredő értékdifferenciát a kereskedelem forgalmi adóban lerótta, mert a burkolt árdrágítást a lakos­ság a saját zsebén érzi, s azt nem lehet adózási alapon ki­egyenlíteni.

Az árdrágításból vagy mi­nőségrontásból keletkezett meg nem engedett hasznot a vállalattól egyébként adókiegyenlítés formájában elvon­ják. Ha rájönnek. De nagyon ritkán jönnek rá, hiszen az adóhivatali ellenőrök nem szakmabeliek. Különösen a minőségrontás tényét nehéz megállapítani. Ennek ellenére az év első felében Budapesten a központi adóhivatalba 30 millió forint folyt be különböző vállalatoktól adókiegyen­lítés címén. A legtöbb ártúl­lépés árvetési hibából adódott.

A burkolt árdrágítás veszé­lye főleg abban van, hogy ez legtöbb esetben úgy tűnik fel, mintha felsőbb szervek tudtával jött volna létre. Pe­dig hát nem így van, mert ez mindig a kereskedelem dolgo­zói vagy a termelő gyárak ré­széről történik.

Az édesipari áruknál pél­dául gyakran előfordul, hogy olcsóbb töltelékkel töltik meg az árut, kevesebb a rumos meggyben a rum vagy a meggy, de az ára nem változik. Megtörténik, hogy a csomagolásnál manipulálnak úgy, hogy a doboz árának háromszorosát vagy négyszeresét számolják fel. Vagy súly helyett kevesebbet csomagolnak. Elegendő például, ha a dobozt egy papírszalaggal átragasztják, s már ezt jogcímnek tartják arra, hogy felemeljék az árat. Az élelmiszeriparban fordult elő, hogy első osztályú rizst számítottak fel, de az elkészített hurkába csak törmelék rizst töltöttek. Ilyen s ehhez hasonló lehetőség minden iparágban adódik és sajnos ezt a lehetőséget gyakran ki is használják jogtalan haszonszerzésre, a fogyasztók meg­károsítására. Ez tapasztalható minden más területen is. Gon­datlan például a szállítás, helytelen a rakodás, rossz a raktározás, ezáltal romlik az áru minősége. Az építőipar­ban: hibás ajtók, rosszul zá­ródó ablakok, felpúposodó par­ketták. Ez is árdrágítás végeredményben.

Központi probléma még ma is a hitelesített poharak, pon­tatlansága. A hibát az ipar követi el, de ennek megálla­pításával a kérdés még nem oldódott meg, naponta ezrek károsodnak meg ezáltal.

Hogy ezeknek a visszaélé­seknek elejét vegyük, ahhoz a kiszabott büntetések nem eléggé elrettentő hatásúak. A pénzbüntetés mértéke nem áll ugyanis arányban az elköve­tett minőségrontás mértéké­vel.

Szigorúbb mértéket kell al­kalmazni a lakosság zsebének megvédése érdekében. Ideje lenne, ha az ilyen visszaélé­seket szabálysértés helyett a bűnvádi eljárások hatásköré­be utalják. A másik fontos teendő: továbbnövelni és szi­gorítani az ellenőrzést.

(1965. október 27., 3. oldal)

Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!