Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.
Kétezer-ötszáz ifjú tanul Magyarországon görögül
Pontosan: 2523. Ennyi vizsgázott ez év nyarán középiskoláinkban görög nyelvből. Negyvennyolc évvel azután, hogy a törvény a gimnáziumokban fakultatív tárggyá tette. Akkor sokan kultúránk jövőjét féltették a görög tanulmányok mellőzésétől. Az egykori epigramma-író szerint:
Még ma csak anti-görög.
holnap már anti-latin lész.
Üldözöd a tudományt,
több leszel: anti-magyar.
A görög nyelv vonzóereje a technika előretörésével csökkent. Súlyos sebet ejtett terjedésén az 1921. évi középiskolai reform, amely a népszerűtlen reáliskolák mellett átmeneti típusként megteremtette a görögmentes reálgimnáziumot, azzal az engedménnyel mégis, hogy rendkívüli tárgyként megengedte a görög tanítását. Viszont a gimnáziumokban mellőzte a görög kötelező tanítását. Homérosz és Platón nyelve azonban továbbra is életképesnek bizonyult középiskoláinkban. Ha a reáliskolákban nem is tanítják, ha a 75 reálgimnázium közül csak huszonegyben lehet görögöt tanulni, a 27 gimnázium megmenti a helyzetet. A reálgimnáziumokban 370, fiúgimnáziumokban pedig 2113 tanuló választotta a görög stúdiumot, míg a leánygimnáziumok közül háromban akadtak görögül tanulni kívánó növendékek, szám szerint 43-an. A fiúiskolák növendékei közül 11,2 százalék, a leányoknál 0,2 százalék tanul görögül.
Sok ez vagy kevés? Ha arra gondolunk, hogy kultúránk gyökerét a görög nyelv ismerete nélkül nem lehet megismerni s ezért kívánatos, hogy a szellemi műveltség magasabb őrhelyein levők ne nélkülözzék a görög lélek mélyebb ismeretét a 10-12 százalékos arányt nemcsak kielégítőnek, hanem még bőségesnek is mondhatjuk. De csak ha azok tanulnak görögül, akik leghivatottabbak a szellemi életbe való felemelkedésre. Ma sajnos, nem ez a helyzet. Legtöbb városunkban nem lehet görögöt tanulni, ahol vannak is gimnáziumok, ezeket csak kisebb részben látogatják a klasszikus műveltségre törekvők. Viszont több helyen a gimnázium az egyetlen középiskola s ezekben a görögöt tanulók között is sok a szürke, a közepes, sőt gyenge tanuló. A göröggel szemben egy élő modern nyelv megcsillantatása szintén abban az irányban hatott, hogy sok tehetséges tanuló lemond a klasszikus műveltség igényéről. Csak egyetlen gimnázium van az országban (a kegyes tanítórend veszprémi iskolája), ahol minden első osztályos diák görögöt tanul.
Minthogy a görög nyelv kultusza jórészt szervezeti tényeken múlik, természetes, hogy a reálgimnáziumot porráló állam intézeteiben és a rendelkezése alatt működő egyéb, nem hitfelekezeti iskolákban találjuk a legkevesebb görögöt tanuló diákot. A községi fiúiskolákban egyetlenegy sincs, az államiakban mindössze 332, a tanulók 3,7 százaléka, viszont a legtöbb a református (22,2 százalék) és a római katolikus iskolákban (18 százalék) található. A főpapi városok katolikus iskolái és néhány tradíciót őrző református kollégium ápolja leginkább a hellenizmus tüzét. Érdekesen tükröződik ez a területi megoszlásban is. A Dunántúl és a Tiszántúl áll előtérben s az iparosodott városok és vidékek iskoláiban halványul el leginkább a görögség iránti érdeklődés. A főváros környékén a tanulóknak már csak 2,9 százaléka tanul görögül. A technika hátat fordít a klasszikus világnak. A sport tömegélményei és izgalmai s az autómotor berregése mellet nem jut figyelem az aorisztoszoknak és a görög költészet szépségeinek.
A görög stúdiumok jövője bizonytalan. Az évfolyamonkénti adatok különbségei sem hanyatlást, sem növekvő érdeklődést nem sejtetnek. Az új középiskolai törvény, mely a felsőbb osztályokban csak ezután érezteti hatását, erősíteni fogja a görög nyelv és irodalom kultuszát. A „Graeca non leguntur” (görögül nem olvasunk) középkori állapota egyelőre nem fenyeget.
(1938. október 21., 12. oldal)
Fegyelmi határozat a Mészáros-ügyben
Az MTS budapesti tanácsa elítéli az FTC két vezetőjének módszereit
Az MTS budapesti tanácsának fegyelmi és panaszügyi bizottsága fegyelmi eljárást folytatott le Végh Aladár, az FTC elnöke és Buruncz János, az FTC elnökhelyettese ellen Mészáros József labdarúgó-edző felmentése ügyében.
A bizottság megállapítottal hogy a két vezető a meglevő határozatokat nem tartotta be. Önhatalmú intézkedésükkel a határozatokat megsértették, ezért a fegyelmi és panaszügyi bizottság mindkettőjüket írásbeli dorgálásban részesítette.
A lefolytatott vizsgálat során megállapították, hogy szeptember 22-én Mészáros Józseffel az FTC említett vezetői közölték, hogy a továbbiakban edzői munkájára nem tartanak igényt, mivel az edző és a játékosok között az utóbbi időben annyira megromlott a viszony, hogy az a további eredményes szereplés gátjává válhat.
Mészáros Józsefet váratlanul érte ez a közlés, annak ellenére, hogy ő maga már az év elején foglalkozott azzal a gondolattal, hogy nem újítja meg szerződését az FTC-vel.
A klub vezetői meghallgatásuk során azzal indokolták az edző felmentését, hogy az edző és játékosok között nézeteltérések keletkeztek, melyeket az edző nem tudott feloldani. A problémával az egyesület elnöksége több alkalommal foglalkozott egyesületi közgyűlésen és szakosztályi értekezleten s többször felhívták Mészáros József figyelmét, hogy magatartása és vezetési módszere változtatásra szorul, mivel a szakosztály életében meglevő ellentétek előbb-utóbb érezhetők lesznek a szakmai munkában.
Mészáros József szerint az utóbbi időben felmerült problémák abból fakadtak, hogy több jóképességű játékos áll rendelkezésére, de a pályán csak 11 játékos szereplésére kerülhet sor. Elismerte, hogy az FTC elnöksége és közte nem volt kielégítő sem a munkatársi, sem a sporttársi viszony. Ez a helyzet az ez évi szerződés megújítása után sem változott meg, gátolta munkáját az a körülmény hogy az elnökség részéről nem kapott kellő segítséget.
Mészáros József felmentését az FTC elnöksége utólag megerősítette, ugyanakkor Mészáros József is közölte, hogy a továbbiakban nem kíván a klubnál működni, s ezzel olyan helyzet teremtődött, amely a további foglalkoztatását lehetetlenné teszi az egyesületnél.
A bizottság megállapította azt a tényt, hogy az FTC elnöke és elnökhelyettese Mészáros József felmentésével kész helyzetet teremtett, az érvényben levő határozatokban foglaltakat intézkedésükkel megsértették. Az ilyen intézkedések módot adnak különböző találgatásaikra, ezért a bizottság a felmentés ilyen módszerét elítéli. Arra lett volna szükség, hogy az illetékes szervekkel történő megbeszélés alapján úgy rendezzék a labdarúgó szakosztályban felmerült problémákat, hogy az mind Mészáros Józsefre, mind az egyesület elnökségére nézve megnyugtató legyen.
(1965. október 21., 6. oldal)
Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!
