Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.
A Tábla feltűnő ítélete a Szemere-féle parcellázási ügyben
Még 1928-ban történt, hogy Szemere István földbirtokos, néhai Szemere Miklós fia Pestszentlőrinc és Vecsés között 155 katasztrális holdon parcellázást kezdett. A jelentkező vevőknek, túlnyomórészt kisembereknek, a parcellázási irodákban kertes házhelyeket ígértek 6-8 pengős árakon, azonkívül befásított utcákat, kaviccsal burkolt gyalogjárókat, iskolát, templomot, piacot, villanyvilágítást, MÁV vasúti megállóhelyet, a telep széléig vezető 50-es villamoson rendszeresített tízfilléres pótjegyek megszüntetését. A parcellázási tevékenység eredményeként csakhamar számos telket értékesítettek s a telep lakossága 4000 főre szaporodott. Az ígéretekből a parcellázási iroda keveset váltott be.
Nehéz helyzetükben a parcellavevők egy része kibúvót keresett szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítése alól és találtak is olyan jogi szalmaszálat, amelybe belekapaszkodtak. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság ugyanis elrendelte az egyes szerződések hatósági láttamozását. Ezzel a kikötéssel tulajdonképpen a kisembereket akarták megvédeni, nehogy a parcellázó hátrányos feltételeket köthessen ki a szerződésben. Azonban a szerződéseket nem mutatták be az illetékes elöljáróságokon, a vétellel elégedetlen parcellavásárlók tehát úgy gondolták, hogy ezen a címen megtámadhatják az adásvételi szerződések érvényességét.
Dr. Fekete Zoltán ügyvéd több parcellavásárló képviseltében próbapert indított. A budapesti központi járásbíróságon dr. Szepes járásbíróhoz került az ügy, aki a keresetet elutasította azzal a megokolással, hogy az eredetileg érvénytelen szerződés a az immár nyolc év óta tartó békés birtoklással érvényessé vált. A törvényszék Szamosi tanácsa, ahova az ügy fellebbezés folytán került, az elsőbíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. A parcellavásárlók képviselője a a törvényszék ítélete ellen felülvizsgálati kérelemmel élt a budapesti Táblához, amely most döntött ebben a rendkívül érdekes és nagy horderejű perben. Az ügyet a Táblán a Rácz-tanács tárgyalta, amely a törvényszék ítéletét megváltoztatta, az adásvételi szerződéseket érvényteleneknek nyilvánította és az iratokat visszaküldte az elsőbírósághoz, hogy az eredeti állapot visszaállítása tekintetében a bizonyítást folytassa le. Az ítélet megokolása szerint az adásvételi szerződések hatósági láttamozása nélkül ezek érvénytelenek és az eredetileg érvénytelen szerződés nem válik érvényesség a békés birtoklással és használattal.
Az eredeti állapot visszaállítása alkalmasint azt jelenti, hogy az eladott telkek a felépítményekkel együtt a parcellázó tulajdonába mennek át, így a parcellázónak a vételárat és a beruházások értékét vissza kell fizetnie.
(1938. november 1., 9. oldal)
1938-ben ezen a napon nem jelent meg a Magyar Nemzet.
Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!
