Így lett tanyából falu Hortobágy

Elkezdődött az Amerikában meggyilkolt magyar modell pere; Kristóf Attila Hortobágyon járt.

Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.

A magyar modell gyilkosa a New York-i „kékszalagos” esküdtek előtt

Londonból jelentik: A New York-i büntetőbíróság hétfőn kezdte meg a nyilvános főtárgyalást Gedeon Veronika, a szép magyar modell és édesanyja gyilkosa, a 30 éves Robert Irwin szobrász ellen. Az esküdtszék tagjait az úgynevezett kékszalagos esküdtlajstromból állították össze, amelybe csak rendkívül magas képzettségű esküdteket sorolnak.

(1938. november 9., 9. oldal)

Az új falu neve: Hortobágy

A Kilenc-likú híd végiben kucsmás ember áll. A vállán puska van átvetve, lába mel­lett nagyfejű kutya hasal. A kutya szeme sárga, mint a hold. Sárga a táj is.

1.

Az ember pipát szí, odébb a csárda.
– Adj-isten – köszönök il­lendőképpen, mert ez itt körü­löttünk, a Hortobágy. – Meg­mondaná nekem bátyám, hol lelem a tanácsházát?
A férfi meg se nyikkan.
– A tanácsházát keresném – szólok ismét.
– Merre van?
Lassan rám veti a tekinte­tét, csak úgy a pipaszár mel­lett szűri a szavakat:
– I don’t speak Hungárián. I’m English.
– Hinye a jóistenit – sza­lad ki a számon –, de rá­hibáztam...
– Miért nem idevalósit kér­dez? – szólal meg mögöttem egy hang.
– Azok jobban tud­ják.
– Maga idevaló?
– Az.
– Hát akkor merre van?
– Semerre – feleli.
– Itt olyan nincs.
– Nincs?
– Nincs. Ha meg valami ta­nácsi embert akar, azt megtalálja a múzeumban. Harangi Sándort keresse.

2.

A múzeum is ott van a Kilenc-likú hídnál, a csárdá­val szemben. Magtár volt vala­mikor.

Az irodában egy brit úr 30 fontsterlinget vált be fo­rintra az Idegenforgalmi Hiva­tal megbízottjánál, s közben megfeledkezve az angol mo­dorról – áradozik, hogy a bir­kapörkölt „very good” és a Hortobágy is „very nice”. Régóta nyomaszt engem, hogy az angol urak rendszerint meg­feledkeznek hűvös modorukról. Olyan ez, mintha a cseresznyepaprika elvesztené csípős ízét, mintha egy vizespohár kisüstit krákogás nélkül felhajthatna az ember. Az idegenforgalom minden néptől elvárja, saját szokásainak tiszteletben tartá­sát. Vajon, ez az angol úr jó néven venné-e, ha egy horto­bágyi számadó csikós leesne a ló hátáról?

Az izgatott és lelkes angol végül is kimegy az irodából, s engem Astor cigarettával kí­nálnak a helybeliek. Jobban ízlik, mint a szűzdohány. Az angol persze szűzdohányt szína, ha vóna.

Harangi Sándor – eleget téve a folklór követelményei­nek – mokány, bajuszos férfi. Magyaros arcú, ízes beszédű.
– Miért nincs Hortobágyon tanács? – kérdezem.
– Mert Hortobágy nem falu, hanem major. Balmazújváros­hoz tartozott eddig.
– És ezután?
– Az Elnöki Tanács 23/1965. számú határozata Hortobágyot 1966. január 1-től önálló községgé nyilvánította.

3.

1961-ig Hortobágy majorban csak egyetlen hivatalos ember élt, a járlatlevél-kezelő. Ő állította ki a passzusokat. Aztán a balmazújvárosi községi tanács kirendeltséget létesített Horto­bágyon az igazgatási feladatok ellátására, de születés, házas­ságkötés, halálozás esetén csak Balmazújváros intézkedhetett. Az adót, főkönyvet is ott kezelték. A pusztai ember 30-40 kilométert vonatozott, ha valami ügyes-bajos dolga akadt.

Az Elnöki Tanács rendelete értelméből most a Kilenc-likú fejlődő hídnál fekvő Hortobágy major Borsós, Kónya, Halastó, Máta, Kungyörgy, Szásztelek és Árkus majorokkal községgé egyesül. Az 50 400 holdnyi terület központja Hortobágy lesz és az új falu is ezt a nevet viseli majd. A most születő község 1640 lelket számlál.

4.

Namármost, mire van szük­sége egy falunak, ha már falu?

Ugyebár, minden falunak van külön, önálló tanácsa. Kell, hogy legyen. És akkor, ha egy falu két országos választás közti időben születik, akkor mi a teendő? Ha már így hozta a sors, ki kell írni a községi választásokat és el kell ren­delni arra a napra a szesztilalmat, hogy a választás rendben bonyolódjék.

De ki foganatosítja a szesz­tilalmat? A községi rendőr. Persze ha nem volt község, akkor nem volt községi rendőr sem. Arra is szükség van. Nehéz dolog egy falut – el­kezdeni.
– Hol kezdik? – kérdezem Harangi Sándortól. – Hol van az eleje?
– Az eleje az, hogy minden majorban gyűléseken megvá­lasztják a Hazafias Népfront­bizottságokat. Olyan embere­ket választanak meg, akiknek a pusztán számít a szava.
– És kinek a szava számít?
– Aki böcsületes.
– Aztán mi történik?
– Aztán a Hazafias Nép­front-bizottságok háromtagú szakbizottságot hoznak létre saját magukból. Ez a három ember jelöli majd ki a vá­lasztókerületi bizottságokat, a szavazatszedő bizottságokat, és kijelöli a választás napját is.
– És mikor lesz az igazi választás?
– A tanácsválasztás decem­berben lesz valamelyik vasár­napon.
– Most hol tartanak?
– A legelején. A kerületi népfrontbizottságok választá­sánál.
– Akarták az itt élő embe­rek, hogy egy község legyen a nyolc hortobágyi majorból?
– Akarták. Így a vérükből valók képviselik majd az ér­dekeiket, azok, akiket ismer­nek. És a választás is azért esett rájuk, mert becsületes embereknek ismerik őket. S egy község tanácsának min­dig több ereje, lehetősége van, mint egy ilyen magamfajta megbízottnak, hogy szebbé, gazdagabbá tegye az életet.

5.

Az új évet Hortobágy már önálló faluként köszönti. Mi van most Hortobágyon? Csikósok, akik ugyanolyan ruhát viselnek, mint száz esz­tendővel ezelőtt. Múzeum, teli értékes népművészeti tárgyakkal. Csárda, ahol „very good” birkapörköltet főznek. Idegenforgalmi kirendeltség, ahol beváltják a külföldi pénzt forintra. Lovasbemutató, ahol a csikó­sok nem esnek le a lóról. Ötösfogat. Angol, német, belga vad­kacsa vadászok. A végtelen, sárga puszta. A halastavak.

Ebben az évben közel száz­ezer turista fordult meg itt. Húszezer külföldi. És mi lesz Hortobágyon? Harangi Sándor egy makett fényképét teszi elém. Modem utcasorok, a házak őrzik a népi építészet ősi for­máit. Betonjárda. Vízmű. Hortobágyot az arra illeté­kesek tovább fejlesztésre ér­demesnek találták. Az első szocialista minta­község Székkutas lesz. A má­sodik, Hortobágy.

A tervek tizenöt évre előre szólnak. Az a tanács viszi majd véghez ezeket a terveket, amely még nem létezik, de december végétől kezdődően gondozni fogja majd Hortobágy múltját, intézni jelenét, felmérni jövő­jét.

Kristóf Attila (1965. november 9., 5. oldal)

Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!