Az izgatott és lelkes angol végül is kimegy az irodából, s engem Astor cigarettával kínálnak a helybeliek. Jobban ízlik, mint a szűzdohány. Az angol persze szűzdohányt szína, ha vóna.
Harangi Sándor – eleget téve a folklór követelményeinek – mokány, bajuszos férfi. Magyaros arcú, ízes beszédű.
– Miért nincs Hortobágyon tanács? – kérdezem.
– Mert Hortobágy nem falu, hanem major. Balmazújvároshoz tartozott eddig.
– És ezután?
– Az Elnöki Tanács 23/1965. számú határozata Hortobágyot 1966. január 1-től önálló községgé nyilvánította.
3.
1961-ig Hortobágy majorban csak egyetlen hivatalos ember élt, a járlatlevél-kezelő. Ő állította ki a passzusokat. Aztán a balmazújvárosi községi tanács kirendeltséget létesített Hortobágyon az igazgatási feladatok ellátására, de születés, házasságkötés, halálozás esetén csak Balmazújváros intézkedhetett. Az adót, főkönyvet is ott kezelték. A pusztai ember 30-40 kilométert vonatozott, ha valami ügyes-bajos dolga akadt.
Az Elnöki Tanács rendelete értelméből most a Kilenc-likú fejlődő hídnál fekvő Hortobágy major Borsós, Kónya, Halastó, Máta, Kungyörgy, Szásztelek és Árkus majorokkal községgé egyesül. Az 50 400 holdnyi terület központja Hortobágy lesz és az új falu is ezt a nevet viseli majd. A most születő község 1640 lelket számlál.
4.
Namármost, mire van szüksége egy falunak, ha már falu?
Ugyebár, minden falunak van külön, önálló tanácsa. Kell, hogy legyen. És akkor, ha egy falu két országos választás közti időben születik, akkor mi a teendő? Ha már így hozta a sors, ki kell írni a községi választásokat és el kell rendelni arra a napra a szesztilalmat, hogy a választás rendben bonyolódjék.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!