Múmiákat röntgeneztek a budapesti rendelőben

Az orvosi világban páratlan eljárást alkalmaztak Budapesten; a százéves Tóth Katalint köszöntötték.

Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.

Születési éve: 1865

Földszintes házak sora kísé­ri az utcát. Amelyik emeletes, már magasnak számít.

Újpest, József Attila utca 40. A keramittéglás kapualj visszahangosítja lépteim. Legszívesebben lábujjhegyen jár­nék. Az udvaron borzas fejű, sárga, fehér, lila virágok novemberi hajnalok fonnyadtságát őrzik szirmaikon. A ház utcai frontja emele­tes. Az emeleten lakik a Kisfaludy család és szelíd uralkodónője, a százesztendős dédmama: Kisfaludy Árpádné. Hozzá jöttem, s míg várako­zom, régi képeket és egy meg­fakult bejelentőlapot nézege­tek. Kolozsvárott állították ki. Kisfaludy Árpádné, Tóth Ka­talin születési helye és éve, Györgyfalva, 1865.

Történelmet zár magába ez a száz esztendő. A mai dédmama kétéves, amikor megkötik a kiegyezést. Serdülőlányka a magyar kapitalizmus kibonta­kozása idején. Az 1900-as esz­tendőt kétgyermekes, viruló fiatalasszony köszönti. Aztán a kél világháború, rettegés az övéiért a terebélyesedő csalá­dért. Új Magyarország szüle­tése, s közben a szálló évek­kel, szinte észrevétlen tűnik az ifjúság.

Milyen nyomot hagy egy év­század az emberarcon? Finom ráncok hálózzák az arcát. Bőre régi, töredezett se­lyemhez hasonló. A szeme be­felé tekint, régi emlékek kö­zött keresgél, a huszonöt éve halott társ vonásait idézi. Né­ha-néha felmerül az emlékek­ből, s ilyenkor kedves, csillo­gó kíváncsisággal tekint a vi­lágba. Keveset beszél. Számá­ra már alig van értéke a szónak. De amikor mégis megszólal, a legszebbet mondja és élete titkát árulja el vele: „Szeretlek.” Mert az öntudatra ébredés pillanatától a tűnő tu­dat küszöbéig a szeretet mun­kált benne. Ez az érzés avat­ta könyvművész férje, a ké­sőbbi református presbiter és kolozsvári városi tanácsos élet­társává, az erdélyi közműve­lődésért folytatott tevékenysé­gében hasznos segítőjévé. Fér­je, aki büszkén vallotta ma­gáról, hogy könyvkötő iparos – holott jóval több volt an­nál, művésze a betűnek – gyakran fordult hozzá taná­csért, amikor a vidéki könyv­tárak számára küldendő könyveket kötötte be. A szép mun­kában egy kicsit ő is benne van.

Századik születésnapjára ven­dégei tiszteletére ünneplőbe öltözött. Kisiskolás dédunoká­ja hozta a „smukkokat”. Ezek­nek a smukkoknak pedig tör­ténete van. Egy évvel ezelőtt fia Svéd­országba készült, ott élő gyer­meke meglátogatására. Az egész család izgatottan segí­tette az előkészületeket. Együtt volt már az útipoggyász, elhangzottak a jó taná­csok, amikor utoljára édes­anyjához fordult, kérdezte, mit hozzon neki ajándékba a messzi északról? – Smukkot hozzál fiam; függőt, melltűt és láncot. De nem, az ékszerésztől, mert ott drága. Jó lesz nekem a bazár­ból is, de ízléses légyen ám!

A nagyon szép „ékszerek” – nevezzük annak; a múlhatat­lan női hiúság avatta azzá –, most ott díszlenek a ruháján. Ünnepli öt az egész család, fia és leánya, unokái és a déd­unokák. Ünnepli a IV. kerüle­ti tanács, a Nőtanács és a Vö­röskereszt. Mosolyogva hall­gatja a köszöntő beszédeket. Int, hogy hova tegyék a virá­gokat.

Sárvári Márta (1965. november 23., 5. oldal)

Az OTBA rendelőjében megröntgeneztek három múmiát

Egyiptomi kiállításra készül a Szépművészeti Múzeum. A Nemzeti Múzeum többek között három múmiát küld erre a kiállításra. Dr. Oroszlán Zoltán ezt a három múmiát, mielőtt a kiállításra elküldte volna, átvizsgálta. Észrevette a pólyákon keresztül, hogy a múmiák mellett idegen tárgyak lehetnek. Vajon mi lehet a pólyák alatt?  Természetesen a pólyákat lecsavarni nem merték, féltek, hogy a múmia megsérül. Ezért röntgenfelvételeket készítettek a múmiákról.

A röntgenológia történetében páratlan felvételeket az OTBA rendelőintézetében dr. Györgyi Géza főorvos végezte. És a röntgenfelvételek világosan megmutatták, hogy az egyik múmiával egy kígyót, a másikkal egy kis madarat, a harmadikkal pláne egy fiatal krokodilt balzsamoztak be.

A legközelebb megnyíló egyiptomi kiállításon mind a három múmia mellett ott lesz a megfelelő röntgenfelvétel is.

Az orvosi világban páratlan orvosi tevékenységről a Magyar Orvosok Röntgenegyesületének legutóbbi ülésén dr. Györgyi be is számolt s az előadáshoz két hozzászólás volt. Dr. Hermann emlékeztetett arra, hogy az egyetemi röntgenintézet már készített egy több ezer év előtt meghalt fiatal harcos múmiájáról röntgenképeket, ennek a múmiának a gerincoszlopán ütéstől származó súlyos roncsolást állapítottak meg. A másik hozzászóló, dr. Szepesy felemlítette, hogy Svédországban megkísérelték a röntgenvizsgálatot, annak tisztázására, svéd vagy norvég golyó okozta-e XII. Károly svéd király halálát.

(1938. november 23., 9. oldal)

Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!