De más baj is van a háziipari termékekkel. A jellegzetes, népi háziiparban ősi, magyar értékes népművészeti elemek vannak. De ezek már a helytelen irányítás és hozzá nem értő emberek beavatkozása következtében sokszor elkallódtak, pedig ezeknek a népi elemeknek a megmentése fontos nemzeti érdek.
Nemrégiben alakult meg az Országos Magyar Háziipari Szövetség. Ennek a szervnek a feladata a hiányokat betölteni, a hamis útra csúszott termelést rendezni, a munkabéreket emberségesebbé tenni, ősi népi motívumainkat híven megőrizni.
Különösen fontos feladata vár a szövetségre a kivitel terén, amely a szövetkezeten keresztül bonyolódna le. A szövetkezet ellenőrzi a szállítmányok minőségét, piackutatást végez, kiviteli lehetőségeket teremt, kontingenseket, vámkedvezményeket igyekszik biztosítani. Igen fontos árszabályozó szerepe lenne, mert egyik fő feladata megszüntetni a silány áruk szállítását és az egészségtelen alábbkínálási rendszert kiirtani.
A háziipar kettős irányú. Elsősorban a földműves lakosság önszükségletének kielégítésére irányul és ez lenne elsősorban fontos, a másik pedig keresetnyújtás és kereseti lehetőség teremtése. A statisztika szerint körülbelül 135 ezer ember foglalkozik háziiparral, 93 ezer saját szükségletére, 42 pedig kereseti célokból.
A saját szükségletre fordított háziiparosok munkáját évente száz napra véve, napi hatvan fillérrel 5 580 000 pengő a bevétel, kizárólag a keresetre irányuló háziiparosok munkáját kétszáz napra véve, napi nyolcvan filléres alapon számítva évi 6 720 000 pengőre tehetjük, tehát összesen 12 300 000 pengőre a háziipari munka értékét.
Az 1938-as exportkimutatások még nem állnak rendelkezésemre, de az 1937. évi kimutatásban a legmagasabb összeggel szerepel Anglia, mégpedig 1 878 773 pengővel.
A rendelkezésemre álló exportcikkek adatai között legeslegelső helyen vannak az úgynevezett magyar blúzok, a különböző hímzett grenadin, gyapjú és műselyemblúzok, amelyek az egész exportnak 68,8 százalékát teszi ki.
