Hagyománytisztelet

A háború után szinte az összes magyar versenylovat „felszabadították” a győztesek.

Ugró Miklós
2016. 06. 21. 8:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Talán esztelen vállalkozás most, a focidömping kellős közepén a lóversenyzésre felhívni a figyelmet, de a lósport amúgy is mostohagyermeke a magyar sajtónak. Bár sokak örömére az utóbbi években bővült a lovi médiajelenléte, azt nem állíthatom, hogy az információk hitelessége is növekedett volna. Azt írja például a televíziós műsorújság a beharangozóban, hogy a Royal Ascot inkább társasági, mint sportesemény, ami annyira helytálló, mintha a labdarúgó-Eb-ről azt írnánk, hogy inkább média-, mint sportesemény. Nem kívánok értekezni a Royal Ascot sportbéli jelentőségéről, csak annyit jegyeznék meg, hogy a világ boldogabbik felén a lóverseny mindig fontos társadalmi esemény is. Egyszer talán nálunk is azzá válik, mindenesetre a hagyományai és a jelenlegi feltételei is adottak hozzá.

Idén az első júliusi hétvége a derbik időszaka lesz: 2-án, szombaton a 102. ügetőderbit, 3-án, vasárnap a 94. galoppderbit futják. Az ügető látogatói egy rendkívüli esemény tanúi lehetnek, ugyanis hetven év után ismét négyéves lovak futnak a derbiért, s bizony még az is előfordulhat, hogy Tonnyó, a tavalyi győztes idén is derbinyerő lesz. Az ügetőlovak később érnek, mint galoppozó társaik, ezért számos országban csak négyévesen küzdenek meg a derbi kékszalagjáért, s a II. világháborúig a magyar versenyrendszerben is így volt szokásban. Ám a háború után szinte az összes magyar versenylovat „felszabadították” a győztesek, s nem maradt annyi idősebb ló, amennyiből egy derbimezőnyt összeállíthattak volna. Így 1946-ban kényszerűségből háromévesek futották a derbit. A kényszerből később bevett gyakorlat lett, de ebben az évben mégiscsak visszatérnek az eredeti hagyományhoz, aminek csak örülni tudunk.

133. évében járó ügetősportunkban ez lesz a 102. derbi, ami arra utal, hogy sok gonddal és akadállyal kellett megküzdenie története során. Akár tipikusnak is mondhatnánk: a lovak és a velük foglalkozó sportemberek sok örömet, sikert, dicsőséget szereztek, míg a hivatalnokok, akik a szakág sorsáról döntöttek, többnyire nehézséget és bánatot. Az első hivatalos versenyt 1879-ben rendezték az akkor Városerdőnek nevezett Városliget sétaútjain. A fogatok egyesével indultak, és a legjobb időért versenyeztek. Ám akkor már épült az első igazi ügetőpálya is, méghozzá ott, ahol 1933-tól 2003-ig állt a pesti ügető, bár az első változatban a futópálya a későbbihez képest merőlegesen helyezkedett el.

A pálya megnyitásától, 1883-tól számítjuk a magyar ügető történetének kezdetét, amelynek első szakasza gyorsan lezárult, mert 1892-ben a versenyzés megszűnt. 1905-től 1909-ig, majd 1924-ben indult meg újra, új reményekkel és új pályán. Az egykori Erzsébet királyné úti versenytér körvonalai még ma is kivehetők a földalatti vasút Mexikói úti végállomása mögötti remíz területén. A magyar ügetőtenyésztés minden gondja ellenére Európa élvonalába küzdötte fel magát: olyan extraklasszis versenyzőkkel állt elő, mint Dóra, Baka vagy Első, akik a világ nagy versenyein arattak sikereket. Közben újabb költözés várt a szakágra. Az Erzsébet királyné úti terület bérlete megszűnt, s 1931-ben a régi Kerepesi úti pálya helyén kezdtek új építésébe. Ifjabb Paulheim Ferenc műépítész talán az ország legszebb bauhaus stílusú épületét álmodta meg, amelynek helyén később a főváros sokadik bevásárlóközpontját húzták fel. Reméljük, a Kincsem parkban kialakított legújabb pályát semmiféle magasabb érdek nem fenyegeti.

Mellékesen jegyzem meg itt a végén, hogy a műsorújságban beharangozott Royal Ascot helyett a tévé a francia Kancadíjat közvetítette. De efféle apróságokon már nem akadunk fenn.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.