XIII. Gergely pápa reformja csak a szükséges korrekciót végezte el, a rendszer lényegét nem érintette. Míg Szoszigenész hozzátett napokat az i. e. 46. évhez, addig Gergely pápa elvett tizenhét napot a 158. évből, amikor is október 4. után 15. következett. Ám Gergely pápa reformjával nem zárult le a naptár-átalakítási tevékenység. Nagy kultúrák és magukat nagyra tartó társadalomformáló erők mind kialakították a maguk naptári rendszerét. A zsidók vagy a mohamedánok ma is saját időszámításukat használják, ahogy a francia forradalom is kitalált egy új kalendáriumot. Ők 1792. szeptember 22-ét, a köztársaság kikiáltásának napját tették meg az új időszámítás kezdetének. Megszüntették a hétszámítást, s a hónapokat három, tíznapos dekádra osztották. Az órát sem használták, mert a napot húszegységnyi tartamra osztották fel. Ám 1806-ban visszatértek az eredeti rendszerhez.
Végeredményben a Magyar Köztársaság kikiáltása is a naptár átalakításával járt. Egyes ünnepeket eltöröltek, újakat hoztak be helyettük, más hangsúlyt kaptak a különböző emlék-, világ- és szakmai napok. Országlása idején a Fidesz is nyomot hagyott a naptárban: a kommunizmus áldozatainak emléknapját, a holokauszt-emléknapot. Pillanatnyilag a nagypénteki munkaszünet mellett függőben van még a szenteste napja, de szóba került az is, hogy a köztisztviselők napját esetleg megszüntetik. S itt van még az óraátállítás kérdése. Nem nagy változások ezek, de arra jók, hogy érezzük: pártunk és kormányunk az időbeosztásunkról, az életritmusunkról is szívesen gondoskodna.
