„Az aranyszabadságnak nem sárarany az ára” – kezdte levelét, érzékeltetve, hogy a szabadság iránti elkötelezettség hajtja, nem a kalandvágy. Amerikában gróf Kazimierz Pulaski lengyel brigadéros parancsnoksága alá került. Lehetséges, hogy találkoztak már korábban is, a lengyel szabadságharc idején, mindenesetre Pulaski nagyon bízott Kováts képességeiben. Pulaskit akkor nevezték ki a lovasság főparancsnokává. Az amerikai lovasság addig szervezetlen, komoly hadműveletekre alkalmatlan egység volt. Pulaski Kovátsra bízta, faragjon ütőképes haderőt belőle. Kováts megalkotta az első szabályzatot, meghatározta a csapatok felszerelését, felkészítette a lovakat a várható feladatokra, s kemény, fegyelmezett katonákká képezte ki az embereket.
Ezek alapján Kováts Mihály ezredest méltán tartják az amerikai lovasság alapító atyjának. Az új alakulat rendkívül sikeresen vette fel az angol hadsereggel szemben a harcot. Ám Kovátsnak csak kevés diadal jutott, 1779. május 11-én, miközben ötszörös túlerővel szemben is megvédték Charleston városát, Kováts halálos lövést kapott. Halálának színhelyén ma egy katonai akadémia gyakorlótere található. Az Egyesült Államokban ápolják az emlékét, itthon mintha megfeledkeztek volna róla. Miközben ellentmondásokkal teli történelmi életutakról ádáz viták zajlanak, a vitathatatlan hősök kihullanak a nemzet emlékezetéből.
