A Sturm und Drang (vihar és vágy) nevű diósgyőri szurkolói csapat húsz éve használja az elnevezést, amelyet egyébként az 1700-as évek végén fellépő, Goethe és Herder nevével fémjelezett, romantikus német szellemi-irodalmi mozgalom nevéből kölcsönöztek. Büntetés vélhetően azért járt érte, mert az MLSZ illetékesei náci jelmondatnak gondolhatták a német szlogent.
Mivel az egykori nácik jelmondatai és jelképei a legtöbb európai országban gyakorlatilag 1945 óta be vannak tiltva, sőt sok helyütt börtön is jár a használatukért, a neonácik és a tiltások ellen meggyőződésből vagy balhéból tiltakozók kénytelenek voltak alkalmazkodni.
Mondjuk úgy, hogy formavilágában hasonló jelképeket választottak: ilyen volt például a kelta kereszt, amely miatt az MLSZ és az UEFA is bírságolt már – előbbi például a már említett diósgyőrieket, utóbbi a HNK Rijekát büntette meg kelta keresztes drapéria miatt.
Az sem ritka, hogy a horogkeresztet különféle módokon eltorzítják: három-, illetve ötágú verziókkal próbálják kijátszani a szabályozásokat, valahogy úgy, ahogy a dizájnerdrogok haladnak mindig egy lépéssel a tiltólista előtt.
De mi van akkor, ha egy város címerében van olyan jelkép, amelyet az UEFA éles szemű ellenőrei horogkeresztklónnak látnak?
A lengyel Slask Wroclaw csapatnak például 15 ezer eurójába (körülbelül 4,6 millió forint) került egyebek között az, hogy Brzeg város címerével ellátott drapériával érkeztek a mérkőzésre, ennyire büntette őket az európai fociszövetség a „náci jelképekért”.
A másik közismert neonáci kód a 18-as, illetve a 88-as szám, amelyek az ábécében az AH (Adolf Hitler) és HH (heil Hitler) betűknek feleltethetők meg. De mi van akkor, ha éppen a klubot alapították mondjuk 1888-ban, amely évszám így bekerült a címerébe?
