A napfényes Riviéráról, a tourettes-i golfparadicsomból az esős és viharos, szélfútta Bordeaux-ba tette át a székhelyét a magyar válogatott. A nyolcszáz kilométeres távolságot repülővel tette meg a hazai kontingens, a vasárnapi edzésen megsérült Kádár Tamás is helyet foglalt a fedélzeten. Gera Zoltán kivételével senkinek sem lehetett vidám vasárnapja, Kádár mellett Lovrencsics Gergő is megsérült, ő kihagyja az osztrákok elleni párharcot. Két emberünk kidőlt, pedig még egy meccset sem játszottunk az Eb-n. Ez példátlan!
Harminc évet kell visszamennünk az időben, amikor hasonló sokk érte a válogatottat, azzal a nagy különbséggel, hogy Nyilasi Tibor, az akkori sztárjátékosunk, az európai ezüstcipős klasszis még a torna előtt sérült meg, és Mezey György nem nevezte a világbajnokságra. A Károlyi Mihály utcai Erzsébet Szálló előtt nem engedte a kapitány felszállni az ausztriai edzőtáborba tartó csapatbuszra. Kádár Tamás és Lovrencsics Gergő nem mérhető Nyilasi Tiborhoz, de legalább olyan fontos alkatrésze a mai magyar válogatottnak, mint egykor az ezüstcipős kedvenc.
Bordeaux-t idő közben ellepték a magyarok, a Gironde megyei város főbb nevezetessége előtt fotózkodtak a szurkolók. Már aki eljutott odáig Milánó közelében megállítottak és feltartóztattak négy buszt, amelyek magyar szurkolókat szállítottak. A szurkolói konvoj utasait egy velencei benzinkút kifosztásával gyanúsítják a hatóságok. Lapzártánkkor még nem lehetett tudni, meddig tart az ellenőrzés, és mikor indulhattak tovább.
A Quinconces tér parkjában a város két híres szülöttének, Michel de Montaigne-nak és Montesquieu-nek a szobrai előtt fedeztünk fel lelkes utazókat. Előbbi a város polgármestere is volt 1581 és 1585 között, s róla, a francia esszéírás nagymesteréről írták a francia irodalomtörténészek, hogy az „erkölcsben a mértéktartást keresi”. A mértéktartás ezúttal nem jellemző a Bordeaux-ba látogató magyarokra. A futballturizmus szükséges velejárója az alkoholfogyasztás – ki csodálkozik azon, hogy mámorban úszó magyarok lepték el a várost?
