A horvátok elképesztő tempóban kezdték a meccset, Rakitic már a harmadik percben veszélyeztetett, Perisic pedig fel-alá robogott a bal szélen, minden alkalommal meg tudta etetni védőjét. Az első török lövésre több mint 10 percet kellett várni, Ozan durrantott mellé. Kétpercenként záporoztak a beadások a kockás mezesektől, de ezeket jórészt hatástalanítani tudták a törökök. Nagyjából a 2008-as Eb-negyeddöntő forgatókönyve valósult meg, a horvátok nyomtak, a félholdasok pedig próbálták tördelni a játékot.
A 26. percben Badelj lőhette volna át a török falat, de a Volkan által kiöklözött labdát egyenesen visszaküldte a feladó kezébe. Tufan egy percre rá a meccs helyzetét puskázta el, alig 5 méterről bólintott, Subasic a gólvonalon ölelte magához a játékszert. Calhanoglu szabadrúgáshoz jutott jó messze a horvát kaputól, de ha lett volna labdafogó háló, tán még az sem fogta volna meg a lövését. Leverkusenben nem így szokta.
Aztán jött a Real Madrid ásza, a higanymozgású Modric, aki technikailag rettentően nehezen kivitelezhető kapáslövéssel szerzett vezetést csapatának. Zidane-tól kérhetett tán tanácsot, aki most épp edzi, a francia a 2002-es BL-döntőben lőtt hasonlót, azt a találatot sokan a futballtörténelem legszebb góljaként tartják számon.
Hakan Balta a szünet előtt még az oldalháló feszességét tesztelte kívülről egy fejessel.
A csereként beálló Volkan Sen kapáslövésével és Mandzukic bólintásával indult a második félidő, no meg egy hatalmas hangrobbanással. Egy pillanatra mindenkinek megfagyott az ereiben a vér, sokaknak bizonyosan felrémlett a Stade de France-beli merénylet, de szerencsére csak egy petárda durrant.
Srna pillanatai következtek: először egy szabadrúgást suhintott rá, a keresztléc sietett Volkan segítségére, 2 perccel később a török kapusról kijövő labdát durrantott mellé. Ha nyugodtabb, átvehette és bepasszolhatta volna a félig üresen tátongó kapuba. Brozovic kétszer is közel járt a második horvát gólhoz: előbb ballal eleresztett kapáslövése centikkel kerülte el a bal felsőt, majd Perisic sokadik beadásáról maradt le a hosszún. Mivel Mandzukicot sokszor ketten-hárman vették körbe, inkább a középpályások és a szélsők próbálták tűz alatt tartani a török kaput.
