1978: Diktatúra, bunda, nem a vb miatt sírt Argentína

Otthon maradt az aranyérem, Magyarország tizenkét év szünet után újra szerepelt a vb-n, de pont nélkül maradt.

Deák Zsigmond
2014. 06. 05. 0:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Argentína az 1970-es vb-rendezésre is pályázott, de akkor Mexikó kapta a jogot azzal az indoklással, hogy az 1968-as olimpiára felépített több stadiont, amelyeket vétek lenne nem kihasználni. Nyolc év múlva, amikor a vetésforgó szerint visszatért a labdarúgás nagy seregszemléje Amerikába, már az argentin pályázat maradt legfelül. Csak épp azt nem kalkulálták be a FIFA döntéshozói, hogy közben 1976-ban katonai puccs történik a házigazdánál. A vb szervezésében nem akadt fennakadás – itt, Kelet-Közép-Európában jól tudjuk, hogy amit nagyon akar egy diktatúra, azt tűzön-vízen át véghezviszi –, ám politikai megfontolások miatt több játékos a távollétével tüntetett, például a német Paul Breitner. A holland és a világfutball akkori legjobbjáról, Johan Cruyffról is hasonlót híreszteltek, de ő mintegy harminc évvel a történtek után bevallotta, hogy nem a junta elleni tiltakozás miatt mondott le a szereplésről, hanem mert a vb előtt őt és családját túszejtők zaklatták Barcelonában, s ez mély nyomokat hagyott benne. S ha már távol maradó klasszisok, a dán Alan Simonsen, az angol Kevin Keagan vagy épp az 1976-os Eb-győztes csehek legjobbja, Antonin Panenka saját válogatottja selejtezős elvérzése miatt csak messziről követte az eseményeket.

Ellentétben a magyar válogatottal, amely tizenkét évnyi szünet után újra ott lehet a nagy eseményen, hiszen selejtezőcsoportjában megelőzte a görögöket és a szovjeteket, majd az interkontinentális pótkvalifikációban kiütötte Bolíviát (6-0, 3-2). Ezek után messze a legnehezebb csoportba kerültek az előző három vb-szereplést (1958, ’62, ’66) is levezénylő Baróti Lajos fiai, a házigazdák, valamint az olaszok és a franciák mellé, s gyakorlatilag az első mérkőzésen el is dőlt a sorsuk. Csapó még vezetést szerzett, de előbb egyenlítettek, majd a hajrában fordítottak az argentinok. A végén a portugál játékvezető, Antonio Garrido kiállította Törőcsiket és Nyilasit, amin a felvételek alapján nehéz vitatkozni, ám korábban nem torolta meg azokat a mieinket ért szabálytalanságokat, amelyek a törlesztéshez vezettek.

Ezek után két sima 3-1-es vereség következett, így a mieink először s eddig utoljára távoztak pont nélkül a világbajnokságról.

A csoportmérkőzések során megszületett a vb-történet első afrikai sikere (Tunézia 3-1-re verte Mexikót), s a nyolc közé két meglepetéscsapat került, a brazilokat megelőző Ausztria, valamint a Hollandia előtt szintén csoportgyőztes Peru. A középdöntős kvartettekben aztán már nem sok sót ettek meg, ráadásul a peruiak részt vettek egy nyilvánvaló bundában. Ehhez persze nem ártott, hogy az argentinok minden meccsüket később játszhassák a többieknél, így a záró kör közben pontosan tudták, hogy legalább négygólos diadal kell a fináléba jutásukhoz. Biztos, ami biztos, 6-0-ra nyertek

A machináció bő három évtized múltán bizonyítást nyert, hiszen egy korábbi perui szenátor, Genaro Ledesma elismerte, hogy a két ország akkori vezetője, Francisco Bermudez perui és Jorge Videla argentin elnök alkut kötött egymással. Eszerint Videla a csapat döntőbe jutásának biztosításáért cserébe fogadott és börtönzött be tizenhárom perui politikai foglyot (más hírek szerint élelmiszer-szállítmányokkal is támogatta a „segítő” országot). Erre reagálva a kiváló argentin csatár, Luque úgy fogalmazott, nem mondhatja, hogy az új információk tudatában büszke lenne csapata sikerére, de a játékosok nem tudtak a megegyezésről, egyszerűen csak futballoztak. S valóban, ők nem tehettek róla, hogy Cubillasék hagyták magukat.
Ennek az egyedül veretlen Brazília itta meg a levét, amely már a csoportban is megjárta, hiszen két szabályos gólját sem adta meg a bíró a svédek ellen, mondván, hogy lejárt a játékidő, így maradt az 1-1. Ennek ellenére a bronzmérkőzésen csak lebirkózta a selecao az olaszokat, s a dobogóra állhatott. A fináléban az argentinok lelki presszióval próbálták kibillenteni a hollandokat, nem álltak oda időben a kezdéshez, majd reklamáltak René van de Kerkhof kézgipsze miatt, amivel addig végigjátszotta a vb-t. A derbi így bő negyedórával később kezdődött a kiírtnál, ez a mai, reklámok és televíziós közvetítések vezérelte világban már nehezebben menne. A lényeg, hogy a „gauchók” 1-1-es rendes játékidő után 3-1-re nyertek (a gólkirály Mario Kempes duplázott), a világbajnokságok történetében az ötödik házigazdaként arattak végső sikert. No meg ez volt Argentína első aranya! A diktátor tehát örülhetett, hiszen részben legitimálta rendszerét, amely aztán az 1983-as falklandi háború után omlott össze. Ám addig már lezajlott egy újabb vb, a most még számításba nem vett Diego Maradona tündöklésével és bukásával.





Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.