Baljós előjelekkel készültek a portugálok az USA elleni mérkőzésre. Nem elég, hogy kiütéses vereséget szenvedtek a németektől az első meccsükön, megsérült Fábio Coentrao és Hugo Almeida is. Pepét kiállították, Cristiano Ronaldo pedig jeges tömlővel a térdén gyakorolt az utóbbi edzéseken. A másik oldalon Jürgen Klinsmann bravúrnak mondható győzelemmel a háta mögött motiválhatta csapatát. Ha az USA megnyeri a találkozót, továbbjut és kiejti a luzitánokat.
Odafönt valaki úgy gondolta, nincs elég mozgásképtelen játékos Paolo Bento csapatában: a mérkőzés első perceiben Helger Postigát kellett levontatni a pályáról. Addigra már vezettek Naniék, és sokáig úgy tűnt, nincs is komoly veszélyben az előny megtartása. A labdabirtoklási arány 50-50 százalék volt. Az amerikaiak rendre ki tudtak alakítani helyzeteket az ellen kapuja előtt, de nem céloztak olyan pontosan, mint a piros mezesek. Nani a gólján kívül egy kapufát is lőtt, csak Howardon múlt, hogy az Egyesült Államok nem kétgólos mínusszal vonult szünetre.
A második félidőt Portugália kezdte aktívabban, kipukkadni látszott az USA. Jermaine Jones viszont nem adott sokat a látszatra, és 22-23 méterről hatalmas gólt ragasztott a hosszú alsóba. A lélektani fölény azonnal át is került az amerikaiakhoz, de Ronaldóék sem adták fel. Úgy tűnt viszont, hogy az egyenlítés nem nekik adott szárnyakat. Klinsmann motiválásból egyelőre jelesre vizsgázik a vébén: alig 8 perccel a vége előtt a cséká, Dempsey behasalta a vezető gólt.
A portugálok őrült rohanásba kezdtek, de a beívelések sorra pattantak le a tizenhatoson belül falat emelő amerikaiakról. Amikor a síp már a játékvezető szájában volt a lefújáshoz készülődve, Cristiano Ronaldo egy gyenge lövés és szabadrúgás után a meccs során először úgy kanyarított középre, ahogy ő szokott, Varela pedig nagyszerűen bólintott.
Portugália ezzel életben maradt, viszont az utolsó fordulóban mindenképpen felül kellene múlnia Ghánát, mégpedig minél több góllal. Az afrikaiak eddigi játékát látva, ez nem tűnik egyszerű feladatnak.
G CSOPORT
