Keylor Navas: Azt hiszem, tettem valamit a hazáért

Costa Rica ott van a világ nyolc legjobbja között, Navas pedig fent van az Olümposzon. Pedig nem is görög.

Keylor Navas, a Levante 27 éves, mindössze 184 centis kapusa a Costa Rica–Görögország világbajnoki nyolcaddöntő tizenegyespárbajának negyedik sorozatában nagy vetődéssel kivédte egykori klubtársa, Theofanisz Gekasz lövését, és ezzel lényegében garantálta, hogy a parányi közép-amerikai ország tündérmeséje folytatódjon (persze ehhez az is kellett, hogy utána Umana az ötödik sorozatban értékesítse a sajátját). De ne feledkezzünk meg a mérkőzés alatt bemutatott két hatalmas bravúrjáról sem, Szalpingidisz és Mitroglu közeli lövésénél.

Íme, a tizenegyesek, és a mérkőzés két gólja:

A mérkőzés (amely a rendes játékidőben és a hosszabbításban 1–1-re végződött) után Navas szívhez szóló nyilatkozatot adott a La Nación című Costa Rica-i lapnak.

– A tizenegyesek előtt Jaime Perozzo, a csapat pszichológusa odament önhöz, és valamit súgott a fülébe. Mit is?
– Azt mondta, hogy harcoljak Mateóért, a fiamért, Danielitáért, a kislányomért, mert ha kivédem a tizenegyeseket, akkor örökké emlékezni fognak erre a hőstettre, örökké büszkék lesznek rám. És én mindig jó apa akartam lenni, azt akartam, hogyha felnőnek, lássák, hogy az apjuk fontos dolgokat tett a hazáért, hogy emlékezzenek rá, tettem valamit Costa Ricáért. Erről szól a futball, mármint hogy az ember tud valami fontosat tenni a jövőért.
– Milyen volt a mérkőzés?
– Nagyon nehéz volt, hullámzott, hol a görögök voltak fent, hol mi, de miután a 66. percben kiállították Duartét, már az életünkért küzdöttünk. Viszont egy pillanatra sem adtuk fel.
– Mit üzen az országnak most, az eufória pillanataiban?
– Azt, hogy felelősen ünnepeljenek, józanul, de ünnepeljenek, mert ez történelmi pillanat. És azt, hogy maradjunk szerények. Ha szerények maradunk, a lehető legmagasabbra juthatunk.
– Van határa a válogatott teljesítményének, vagy nincs?
– Lépésről lépésre haladunk, majd meglátjuk, meddig jutunk, de ismétlem: a legfontosabb a szerénység!
– Legbelül mi az az érzés, ami a legerősebb önben?
– Hálás vagyok Istennek, és arra gondolok, mekkora örömöt okoztunk a Costa Rica-iaknak. Hatalmas eredmény ez a válogatottnak és a hazának is, hihetetlenül büszke vagyok.