Megszállták az argentinok Sao Paulót – a Reutersszal az élen számos hírügynökség és helyi lap is erről tudósít a napokban. Ami persze képtelenség, mert ha a hírek szerint valóban elzarándokol a Svájc elleni meccsre hetvenezer argentin, ez a tömeg is csupán csepp a tengerben a húszmilliós metropoliszban. Ahol természetesen magyarok is élnek jelentős számban – róluk külön cikkben szándékozom majd írni.
Tegnap az argentinok nyomába indultunk. Akik a „tavak közti” városrészben, Interlagosban, a Formula 1-pálya parkjában kempingeznek.
„Magyar?” – szólít meg bennünket egy jól öltözött úriember a bejáratnál. Miután igennel felelünk, angolul folytatja: „Joao [azaz János – a szerk.] Mihalik vagyok, a létesítmény igazgatója. Az édesapám még az 1930-as években vándorolt ki Magyarországról Brazíliába. Én már itt születtem, csak néhány szót tudok magyarul, de felismerem, ha ezen a nyelven beszélnek.” Joao Mihalik később körbevezet bennünket a pályán, az irodájába invitál, ahol kávéval, üdítővel kínál természetes szívélyességgel. Csak reméljük, hogy Gyulay Zsolt hasonló fogadtatásban részesíti a brazil újságírókat a Hungaroringen
Ezelőtt azonban még igazi, hús-vér argentin szurkolókkal ismerkedünk össze. Az Abraham família hét férfi tagja (apa, testvére és fiúk) Mar del Platából, több mint 3000 kilométerről érkezett lakóautóval. Csak rájuk kell nézni, bizony nem veti fel őket a pénz, kézművességgel keresik a kenyerüket, a nők szatyrokat szőnek, a férfiak pedig csontból faragott markolatú késeket készítenek. A lényeg persze, hogy imádják a futballt.
Éppen ébredeznek, teát szürcsölnek, rendezkednek, a fiúk természetesen argentin, Racing- vagy Boca Juniors-mezben feszítenek – a klubviszályt a vb idejére félreteszik. Kérésünkre összeállnak egy fotóra a lakókocsi előtt, amelynek hátulját Maradona képe ékesíti a világbajnoki serleggel.
„Húsz napja indultunk otthonról. Először Rióba mentünk, megnéztük a Bosznia elleni meccset, majd a másik kettőt a csoportban, az Irán és Nigéria ellenit a szurkolói zónában. Aztán továbbindultunk Sao Paulóba. Reméljük, csak a mi túránk ér véget a Svájc elleni mérkőzéssel, s Argentína megnyerni a világbajnokságot” – mondja a család legközlékenyebb tagja, Yamil, akivel „basic” portugállal, helyenként mutogatva, de a kölcsönös tisztelet hangján tökéletesen megértjük egymást.
Yamil eloszlat egy tévhitet, miszerint az argentinok és a brazilok ki nem állhatják egymást. „Csak labdarúgásban rivalizálunk, különben szeretjük egymást. Ha nem Argentína nyeri a világbajnokságot, akkor Brazília legyen az első!” – mondja határozottan.
Természetesen a „Ki a legnagyobb futballista?” kérdéskör is terítékre kerül. „A jelenlegiek közül Messi a legjobb, de Maradona még nála is nagyobb. Messi akkor kerülhet mellé, ha világbajnoki címhez segíti Argentínát” – jelenti ki. Ennél pontosabban a Mundial felkent szakértő kvartettje, a tévében nap mint látható Carlos Alberto, Daniel Passarella, Lothar Matthäus és Fabio Cannavaro sem fogalmazhatná meg a lényeget.
Sietve búcsúzunk Interlagostól, mert hamarosan kezdődik az argentin sajtótájékoztató. Távozóban olyan látvány tárul elénk, amilyennek Brazíliát képzeljük: gyerekek mezítláb rúgják a rongylabdát a flaszteron.
