Magyarok ropják a csárdást Sao Paulóban

Tánccsoportok, nyelvóra, cserkészmozgalom, sakk-kör, zajlik az élet a Magyar Házban.

2014. 07. 03. 1:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fabio magyar életútja kacskaringósabb. Mind a négy nagyszülője magyar, mégis úgy nőtt fel, hogy a családban senki sem használta a magyar nyelvet.

– Csak az ételeknek volt magyar nevük. Pörkölt, húsleves, töltött káposzta, rántott hús, lángos, lecsó, ezeket a szavakat már gyerekként is ismertem. Harmincéves voltam, amikor hallottam a Magyar Házról, a tánccsoportról, azóta állandó tagja vagyok az együttesnek – mondja Fabio angol szavakkal tűzdelt magyarsággal.

Akadnak ennél cifrább történetek is.

– A konzulátuson egy Ricardo nevű fiatalember jelentkezett, szeretné felvenni a magyar állampolgárságot arra hivatkozva, hogy az ükapja magyar volt. Vakartam a fejem, mit is mondjak, s megemlítettem, az állampolgársághoz kellene tudni magyarul. „Tudok” – válaszolt Ricardo, s onnantól magyarul folytattuk a beszélgetést. Elmesélte, kamaszként tudta meg, hogy az egyik ükapja magyar volt. Elkezdett utána érdeklődni, s annyira magával ragadta a magyar kultúra, hogy önszorgalomból magyarul is megtanult, idén tette le az esküt. „Nagy ünnepséget rendeztünk” – potyogtak a könnyei.

Gyuricza Gábor élete is fordulatosan alakult. Gyerekként nem járt a Magyar Házba, nem vett részt a cserkészmozgalomban és a táncéletben sem.

– Tizenévesen értesültem  a Magyar Házról, elmentem egy táncpróbára, s olyannyira ott ragadtam, hogy Magyarországon jártam egy évet a balettintézetbe továbbképzésre. A feleségemet is ott ismertem meg, így én aztán tényleg az egész életemet a magyar táncnak köszönhetem.

Gyuricza Gáborral kicsit az adatokban is elmélyedünk. Ő úgy nyolcvan és százezer közé becsüli a magyar felmenőkkel rendelkező Sao Pauló-iak számát, közülük durván ötezernek van magyar útlevele s ötszáz vesz részt rendszeresen a Magyar Ház programjain.

– Az a feladatunk, hogy minél több magyart kutassunk fel s próbáljunk meg bevonni a magyar közösség életébe. Nehéz, fáradságos, egyben azonban nagyon szép munka, amelynek szerencsére igenis van értelme – mondja Gyuricza Gábor.

Minderről saját szemünkkel győződhettünk meg.




Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.