Öcsi bácsi, Cruyff, Di Stéfano: mi bennük a közös?

A futballhistória óriásai közül sokan világbajnoki aranyérem nélkül maradtak: van, aki még vb-n sem játszott.

A Marca összeállított egy illusztris névsort, amelyet azok a futballgigászok alkotnak, akinek a pályafutása a rengeteg siker ellenére is szegényebb maradt egy vb-aranyéremmel. Az apropót az adta az összeállításhoz, hogy napjaink két megasztárja, akik elosztották egymás között az utóbbi hat Aranylabdát – Lionel Messi és Cristiano Ronaldo – nagy valószínűséggel csatlakozik ehhez a szűk körű klubhoz. Nem hinnénk hogy nagyon örülnének ennek

1. Puskás Ferenc – Talán a legnagyobb név az aranytalanok között. Az, hogy 1954-ben nem koronáztatott meg, annyira valószínűtlen, hogy még mindig nem hisszük el. Pedig már 1950-ben is ő volt a világ legjobbja, együtt a magyar válogatottal, csak akkor még nem vehettünk részt a brazíliai vb-n. Az 1954-es összeomlást a németek elleni döntőben 2-0-s vezetésünk után mindenki ismeri. 1958-ban eltiltását töltötte, éppen azon volt, hogy megszabaduljon tízkilós súlyfeleslegétől Madridban, 1962-ben pedig hatalmas balszerencsével – és bírói hiba miatt – kapott ki a spanyol válogatott Brazíliától a chilei világbajnokságon, soraiban „Panchóval”.

2. Alfredo Di Stéfano – Az 1926-os születésű Szőke Villám Argentínában kezdte karrierjét, de szülőhazája nem ment el az 1950-es vb-re. A FIFA a távolmaradás miatt kizárta Argentínát az 1958-as vb-ről, de ekkor már öt éve a Madrid játékosa volt a Villám (már kopaszon ). Spanyolország – amelyet Di Stéfano is erősített – nem jutott ki az 1958-as svédországi vb-re. 1962-ben ott volt, Di Stéfano játszott is a selejtezőben, de a vb előtt megsérült, és bár Helenio Herrera szövetségi kapitány kivitte Chilébe, pályára nem léphetett a 36 éves játékos.

3. Lev Jasin – A Fekete Pók, minden idők legnagyobb kapusa három világbajnokságon védte a szovjet válogatott kapuját. 1958-ban és 1962-ben a negyeddöntőben pottyantak ki – nem kis részben Jasin hibái miatt –, 1966-ban negyedikek lettek. Az egyetlen kapus, aki elnyerte az Aranylabdát, jóval többre lett volna hivatott a remek szovjet válogatottal. Ő az egyetlen a világbajnokságok történetében, aki szögletből egyből kapott gólt: 1962-ben, Chilében a Kolumbia elleni 4-4 alkalmával, Marcos Coll csavarta be a labdát Jasin hálójába. Rettenetes gól, még le is pattant a labda, úgy vánszorgott be a rövidbe (0:34-nél).

4. Eusébio – A másik Fekete Gyöngyszemnek (vagy Párducnak) csak egyetlen vb jutott osztályrészül, az 1966-os, Portugália 1930 és 1986 között ezen az egyen vett részt. Eusébio nem okozott csalódást, kilenc góljával az angliai torna gólkirálya lett, s bronzéremre vezette válogatottját, ez minden idők legjobb portugál vb-helyezése. Észak-Koreának egy négyest vágott a történelmi talpra állás (0-3-ról) közben, végül 5-3-ra győztek.

5. Luis Suárez – Nem a harapós, hanem Kubala „Kuksi”, Kocsis „Kocka” és Czibor „Bolond” klubtársa a Barcelonában. Az egyetlen spanyol aranylabdás (1960) az 1964-es Európa-bajnokságon diadalra vezette hazája válogatottját, de az 1962-es és az 1966-os vb-n nem jött ki neki a lépés, még gólt sem rúgott. Mindkét vb-n megállt a csoportban a La Roja.

6. Johan Cruyff – A zseniális hollandus, a „Clockwork Orange” karmestere csak egy vb-n vett részt, az 1974-esen, amelyen elnyerte a legértékesebb játékos címét, három gólt rúgott, de a döntőben Hollandia 1-0-s vezetés után 2-1-re kikapott az NSZK-tól. Pedig az argentinokat 4-0-ra, a brazilokat 2-0-ra alázták Cruyffék. Az 1978-as vb-n már nem játszott, pedig ha játszik, talán nem kapnak ki a döntőben az argentinoktól.

7. Michel Platini – Három vb-n is ott volt (1978, 1982, 1986), és bár az 1984-es Európa-bajnokságon győzelemre vezette a Kékeket, a vb-kkel nem volt szerencséje. 1978-ban a magyarokkal együtt benn ragadt a csoportban Olaszország és Argentína mögött, 1982-ben Németország verte meg őket az elődöntőben, és 1986-ban is, de ekkor legalább meglett a bronzérem. A három Aranylabda némi kárpótlást jelent.

8. Zico – A Fehér Pelének kevesebb szerencséje volt, mint a feketének. 1978-ban az argentinok becsalták magukat a döntőbe Peru ellen, 1982-ben Paolo Rossi mesterhármasa volt a brazilok veszte, 1986-ban pedig a negyeddöntőben a nagyszerű francia válogatott állta Zicóék útját.

9. Marco van Basten – Egyetlen vb jutott a háromszoros aranylabdásnak (1988, 1989, 1992). Az 1986-os világbajnokságtól Belgium ütötte el Hollandiát, 1990-ben Európa-bajnokként érkeztek az olaszországi vb-re, de meccset se nyertek, a nyolcaddöntőben Németország 2-1-re megverte őket. Az 1994-es vb-re a Milan nem engedte el a bokasérüléséből lábadozó centert.

10. Paolo Maldini – Kora legjobb védőjének óriási pechje volt. Az 1990-es hazai rendezésű vb-n Argentína megállította a Squadra Azzurrát a nápolyi elődöntőben. 1994-ben Brazília a döntőben tizenegyesekkel győzte le Itáliát, 1998-ban a későbbi világbajnok Franciaország a negyeddöntőben ejtette ki az olaszokat. 2002-ben már 34 éves volt Maldini, a nyolcaddöntőben Byron Moreno, a gusztustalanul csaló ecuadori bíró kiejtette Olaszországot Dél-Korea ellen. Úgy volt, hogy ötödik vb-jén is ott lesz 2006-ban, de végül Marcello Lippi nem vitte el Németországba, pedig ott Olaszország lett a világbajnok.