Világok harca: Európa áll, Afrika elsüllyedt

Negyed százada azt hittük, Afrikáé a futballvilág, ám a földrész csapatai végül rendre elbuknak.

Ch. Gáll András
2014. 07. 01. 13:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem állíthatjuk, hogy Nigéria Franciaországgal, illetve Algéria Németországgal szemben alárendelt szerepet játszott. Sőt, olykor egyenesen riválisa fölé nőtt. A sorsfordító pillanatokban azonban hiányzott valami, valaki, ezért a franciák egy bődületes kapushibával és egy öngóllal a hajrában 2-0-ra felülkerekedtek, a németek pedig hosszabbítás árán, de 2-1-gyel továbbvonszolták magukat. Mielőtt bődületes szerencséről vagy balszerencséről beszélnénk, érdemes lajstromozni Afrika eddigi vb-produkcióit, és a látszólag egymástól független véletlenek összeállnak törvényszerűséggé.

A fekete földrészt egészen 1970-ig csupán egyszer, egyetlen együttes képviselte: Egyiptom 1934-ben. A csapat már az első lépcsőfokban elbukott, éppen a magyarokkal szembeni nyolcaddöntőben, 4-2-re. A második fecske, Marokkó 1970-ben már megszerezte a kontinens első vb-pontját – 1-1 Bulgária ellen –, de csoportutolsóként esett ki. Csakúgy, mint Zaire 1974-ben. Tunézia 1978-ban ugyanerre a sorsra jutott, de elkönyvelhette az első győzelmet – Mexikó felett 3-1 –, Algéria pedig 1982-ben először vert európai vetélytársat. Nem is akárkit, mindjárt az NSZK-t 2-1-re, de Ausztriától 2-0-ra kikapott, így a két szomszéd kipörgette. Ebben az esztendőben indult első ízben két afrikai gárda, és Kamerun is megmutatta oroszlánkörmeit: veretlenül, három döntetlennel búcsúzott.

Innentől következett a majdnemek kora. Az afrikaiak négyszer kísértették meg a csodát az európaiak ellen, de mindannyiszor hiába, mert a „most vagy soha” szituációkban kudarcot vallottak. Marokkó 1986-ban veretlen csoportgyőztesként masírozott az egyenes kieséses szakaszba, ám ott az NSZK Matthäus 87. percben szerzett góljával, 1-0-lal útját állta. Kamerun az 1990-es negyeddöntőben a 83. percig vezetett Anglia ellen, de ekkor Lineker egyenlített, majd a hosszabbításban tizenegyesből a briteket lőtte tovább. Nigéria az 1994-es nyolcaddöntőben tűnt győztesnek a 88. percig Olaszország ellen, Baggio ekkor egalizált, majd megint ő, szintén hosszabbításban, ugyancsak büntetőből kicsikarta a 2-1-et. Szenegál a 2002-es negyeddöntőben csupán a „túlórázás” során adta meg magát Törökországnak.

Újabb kitörési pontként az Afrikában először rendezett, 2010-es vb-t jelölték meg, de a hat résztvevőből öt a csoportkörben rekedt, csupán Ghána mentette meg a becsületet: továbbjutása után a nyolcaddöntőből még kipottyantotta az Egyesült Államokat, a negyeddöntőben azonban büntetőpárbajt vesztett Uruguay ellen.

Amikor az 1990-es, olaszországi vb nyitómeccsén Kamerun Francois Omam-Biyik góljával 1-0-s diadalt aratott a címvédő Argentína felett, többen kijelentették: Afrikáé a jövő. Lehet – de ha így van, ez még 2014-ben is igen távolinak tűnik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.