Világok harca: Európa áll, Afrika elsüllyedt

Negyed százada azt hittük, Afrikáé a futballvilág, ám a földrész csapatai végül rendre elbuknak.

Ch. Gáll András
2014. 07. 01. 13:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem állíthatjuk, hogy Nigéria Franciaországgal, illetve Algéria Németországgal szemben alárendelt szerepet játszott. Sőt, olykor egyenesen riválisa fölé nőtt. A sorsfordító pillanatokban azonban hiányzott valami, valaki, ezért a franciák egy bődületes kapushibával és egy öngóllal a hajrában 2-0-ra felülkerekedtek, a németek pedig hosszabbítás árán, de 2-1-gyel továbbvonszolták magukat. Mielőtt bődületes szerencséről vagy balszerencséről beszélnénk, érdemes lajstromozni Afrika eddigi vb-produkcióit, és a látszólag egymástól független véletlenek összeállnak törvényszerűséggé.

A fekete földrészt egészen 1970-ig csupán egyszer, egyetlen együttes képviselte: Egyiptom 1934-ben. A csapat már az első lépcsőfokban elbukott, éppen a magyarokkal szembeni nyolcaddöntőben, 4-2-re. A második fecske, Marokkó 1970-ben már megszerezte a kontinens első vb-pontját – 1-1 Bulgária ellen –, de csoportutolsóként esett ki. Csakúgy, mint Zaire 1974-ben. Tunézia 1978-ban ugyanerre a sorsra jutott, de elkönyvelhette az első győzelmet – Mexikó felett 3-1 –, Algéria pedig 1982-ben először vert európai vetélytársat. Nem is akárkit, mindjárt az NSZK-t 2-1-re, de Ausztriától 2-0-ra kikapott, így a két szomszéd kipörgette. Ebben az esztendőben indult első ízben két afrikai gárda, és Kamerun is megmutatta oroszlánkörmeit: veretlenül, három döntetlennel búcsúzott.

Innentől következett a majdnemek kora. Az afrikaiak négyszer kísértették meg a csodát az európaiak ellen, de mindannyiszor hiába, mert a „most vagy soha” szituációkban kudarcot vallottak. Marokkó 1986-ban veretlen csoportgyőztesként masírozott az egyenes kieséses szakaszba, ám ott az NSZK Matthäus 87. percben szerzett góljával, 1-0-lal útját állta. Kamerun az 1990-es negyeddöntőben a 83. percig vezetett Anglia ellen, de ekkor Lineker egyenlített, majd a hosszabbításban tizenegyesből a briteket lőtte tovább. Nigéria az 1994-es nyolcaddöntőben tűnt győztesnek a 88. percig Olaszország ellen, Baggio ekkor egalizált, majd megint ő, szintén hosszabbításban, ugyancsak büntetőből kicsikarta a 2-1-et. Szenegál a 2002-es negyeddöntőben csupán a „túlórázás” során adta meg magát Törökországnak.

Újabb kitörési pontként az Afrikában először rendezett, 2010-es vb-t jelölték meg, de a hat résztvevőből öt a csoportkörben rekedt, csupán Ghána mentette meg a becsületet: továbbjutása után a nyolcaddöntőből még kipottyantotta az Egyesült Államokat, a negyeddöntőben azonban büntetőpárbajt vesztett Uruguay ellen.

Amikor az 1990-es, olaszországi vb nyitómeccsén Kamerun Francois Omam-Biyik góljával 1-0-s diadalt aratott a címvédő Argentína felett, többen kijelentették: Afrikáé a jövő. Lehet – de ha így van, ez még 2014-ben is igen távolinak tűnik.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.