A Telenor közleményében ismerteti: az okostelefonok terjedésének köszönhetően egyre értékesebb telefonokat használunk, ezzel együtt gyakoribbakká váltak a készüléklopások és az egyéb, a készülékekkel kapcsolatos visszaélések is. Míg 2010-ben még 109-szer kérték készülékek lopás miatti tiltását a cégnél, 2012-ben már 841 alkalommal. Magyarországon 2009-ről 2012-re 23 százalékkal nőtt a mobiltelefon-lopások száma a Belügyminisztérium adatai szerint, tavaly több mint 12 ezer készüléket tulajdonítottak el.
A készüléklopások és visszaélések egyik mozgatórugója, hogy sokáig viszonylag könnyen továbbértékesíthetők voltak a kétes eredetű készülékek.
A mobiltelefonok feketekereskedelme azonban nemcsak a készüléklopások növekvő gyakorisága miatt virágzik – mutatott rá a társaság. A telekommunikációs eszközökkel elkövetett visszaéléseket vizsgáló Communications Fraud Control Association 2011-es felmérése szerint a részletfizetéssel vásárolt telefonok törlesztés előtti továbbadása és az egyéb, előfizetésekkel kapcsolatos visszaélések jelentik a második leggyakoribb típusú csalást a szektorban, nemzetközi szinten ez a típusú „másodlagos kereskedelem” csaknem négymilliárd dolláros üzlet.
A szolgáltatók határozottan fellépnek a tisztázatlan eredetű készülékekkel kapcsolatban, hogy ezzel is visszaszorítsák a lopásokat és a visszaéléseket. Az ügyfelek bejelentése alapján a lopott telefonokat letiltják saját hálózatukról, valamint IMEI-számukat feltüntetik a hazai szolgáltatók közötti és a nemzetközi GSMA-nyilvántartásban (GSMA: GSM Association) is, hogy ezeket a készülékeket az együttműködő társaságok hálózatán se lehessen használni.
A feketekereskedelem visszaszorítása érdekében ez az eljárás most már nemcsak azokra a részletre vásárolt telefonokra terjed ki, amelyek tulajdonosa nem fizeti a törlesztőrészleteket, hanem azokra is, amelyeket eleve csalási szándékkal vásárolt előfizetés mellett kedvezményes áron vásárolnak, és még a hűségszerződésben vállalt havidíjat sem fizetik. A fizetési kötelezettség tartós elmulasztása azokban az esetekben jellemző, amikor a telefon tulajdonosa már röviddel a vásárlás után eladja a készüléket, tehát azt eleve csalás céljából vásárolta.
A mobileszközt másodkézből beszerző, amúgy jóhiszemű vásárlót is anyagi kár érheti, hiszen a letiltott IMEI-szám utólagos visszaállítására nincs lehetőség, így a telefon alkalmatlanná válik a szolgáltatások igénybevételére. A szolgáltató ezért azt javasolja ügyfeleinek, hogy csak megbízható forrásból vásároljanak készüléket, a használt telefonokat próbálják ki vásárlás előtt, és szerezzenek megfelelő biztosítékokat arra, hogy a készüléket vissza tudják cserélni. A szolgáltatók ügyfélszolgálata az IMEI-szám alapján tájékoztatást ad arról, hogy az adott készülék tiltólistán szerepel-e.
