Az utóbbi évek egyik legelterjedtebb pénzügyi csalássorozataa fogyasztói csoport néven elhíresült vásárlói klubokhoz köthető. A hálózatszervezők célkeresztjébe jellemzően elsősorban az alacsony jövedelműek, a nyugdíjasok, és a BAR-listára került adósok kerültek.
A fogyasztóvédelmi törvény 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján fogyasztói csoport 2014. január 1-jéig nem hozható létre. Mivel a moratórium alatt a fogyasztói csoportokat működtető cégek gyakorlata nem változott, sőt a tilalom kijátszásával újabb és újabb fogyasztókat károsítanak meg, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által nemrégiben beadott – hiánypótlónak is nevezhető – törvénytervezet alapján 2014-től általánosságban megtiltja új fogyasztói csoport létrehozását és korlátozza a már működő csoportokhoz való csatlakozás lehetőségét.
A hirdetésekkel rendszerint bulvárlapok és ingyenes hirdetési újságok hasábjain találkozhatunk. A csalássorozat lényege, hogy a hirdetéseiben kedvező kölcsönként és hitelként beállított összegekhez meglepően alacsony és – a piaci, gazdasági helyzettel szembemenően – irreálisan kedvező feltételek – kamatmentes fix törlesztés – társulnak. Amit a hirdetésekben nem közölnek a szerződő féllel, az az, hogy a befizetett részletek ellenére a felvenni kívánt összeg nem jár automatikusan. A mókuskerékből kiszállni nehéz, szinte lehetetlen. A befizetett összegek után kamat nem jár, és ha végig is viszi a szerződő a törlesztési futamidőt, akkor sem biztos, hogy azonnal megkapja a kért összeget.
A kifizetés a gyakorlatban a puszta szerencsén – és a becsatlakozó többi tag további rendszeres befizetésein – múlik, és a tapasztalatok alapján szinte senki nem jut a kívánt összeghez, és/vagy a vásárlási joghoz. A beszervezett ügyfél pedig csak fizet és fizet, idővel elunja, de az addig kedves „pénzügyi tanácsadó”, aki beszervezte, már nem veszi fel a telefont – a legtöbb esetben nem szerepeltetik saját cégnevüket a hirdetésekben, kapcsolattartás csak a beszervező közvetítőn keresztül lehetséges –, vagy ha igen, amivel szembesül, az nem lesz kellemes. A várt összeg nem érkezik meg és a befizetett részleteknek is bottal üthetik a nyomát. Marad a kilépés, az elbukott – jobb esetben csak – tíz- vagy százezrek, és a feljelentés a fogyasztóvédelemnél meg a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH).
„Az anyagilag szorult helyzetbe került fogyasztók továbbra is rendszeresen találkoznak a napilapokban olyan reklámokkal, amelyek azonnali készpénzes segítséggel hitegetik őket. A moratórium időszaka alatt a csoportokat működtető cégek gyakorlata nem változott, sőt – az erőteljes állami és társadalmi figyelem ellenére – a tilalom kijátszásával újabb és újabb fogyasztókat károsítottak meg. Ezért tett a kormány javaslatot a fogyasztói csoportok létrehozására irányuló – 2012. január 1-jétől hatályos – tilalom fenntartására” – válaszolt az MNO megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztálya.
„A törvényjavaslat rögzíti azt is, hogy a tilalom megsértésével vagy megkerülésével kötött szerződés semmis. A törvényjavaslat rögzíti továbbá, hogy a 2012. január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoporthoz új tag csak kivételesen, valamely tag kiesése (a szerződés felmondása) esetén csatlakozhat, egyebekben pedig tilos fogyasztói csoportba fogyasztókat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A törvényjavaslat felhatalmazza a kormányt a már működő csoportok tevékenységének rendeletben történő szabályozására.”
Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a sorsa a meglévő vásárlói csoportoknak 2014 január elsejétől, és hogyan tartathatók be az új szabályozások.
Az NGM hivatalos tájékoztatása szerint „a már működő fogyasztói csoportokra vonatkozó részletszabályok kidolgozása folyamatban van, és a tervek szerint év végéig elfogadja az Országgyűlés. A 2012. január 1-je előtt alakult fogyasztói csoportokra vonatkozó szabályozás legfőbb célja a fogyasztói csoportot működtető vállalkozások tevékenységének, gazdálkodásának átláthatóvá tétele, továbbá a fogyasztók befizetéseinek kezelésére, a fogyasztókkal való elszámolásra és a szerződés megszüntetésére vonatkozó garanciális szabályok megfogalmazása. Ezen szabályok betartásának ellenőrzése – ahogyan jelenleg a tilalom megtartásának nyomon követése – a fogyasztóvédelmi hatóság feladata lesz.”
A fogyasztói csoportok megtévesztő tájékoztatásaival kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt években aktívan vizsgálódott. Az eredmény számszerűsítve: 2001 óta összesen 33 versenyfelügyeleti eljárást kezdeményezett, amiből 29 esetben állapított meg jogsértést, ezek többnyire a fogyasztók megtévesztésére irányuló cselekmények voltak. 27 eljárás után mintegy 263 millió forint bírságot szabtak ki. Gondolovics Katalin szóvivő az MNO kérésére elmondta, hogy a hivatalhoz folyamatosan érkező panaszok miatt döntött úgy a GVH, hogy a fogyasztói csoportok működése miatt ügyfélszolgálatának megerősítése mellett megelőző céllal elindítja a fogyasztói csoportok visszaéléseivel kapcsolatos oldalát is.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság időről időre igyekszik felhívni a figyelmet a fogyasztói csoportokba való belépés kockázataira, ennek ellenére azonban mindig hallani újabb károsultakról. Ha kérdése van vagy panaszbejelentéssel szeretne élni, keresse a fogyasztóvédelmi hatóság Hatósági Tanácsadó Irodáit. A fentebb említett GVH-oldal mellett ingyenesen hívható a hivatal zöld száma: 06-80-48-48-48.
