Amint azt az MNO is megírta, október 27-én vasárnap az órák – 60 perccel történő– visszaállításával át is lépünk a téli időszámításnak is ismert időszakba. A rövidebb nappalokat, hosszabb éjszakákat hozó időszakra való átállással mintegy 120 gigawattóra energiát lehet megspórolni – áll a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. közleményében.
Mi lesz a sorsa a megspórolt energiának? Hova kerül, ki kapja meg, és mely időszakok azok, ahol a legtöbbet/legkevesebbet fogyasztunk? A felmerülő kérdésekre Hackl Mónika, a Mavir kommunikációs vezetője adta meg a választ.
– Az óraátállítással megspórolt 120GW/h energia hogyan és miképpen oszlik meg a közületi és a civil fogyasztók között?
– Mivel az energiaellátás folyamatosan állandó, és nem csökken, így a konkrét kiszámolt energia mennyiség „kézzelfogható pluszként” nem jelentkezik a rendszerben, így „szétosztani” sem lehet a fogyasztók között, mint egyfajta jutalékot. Az óraátállítással megtakarított energia folyamatosan áramlik a rendszerben.
– Az év mely időszakában fogyasztjuk a legtöbb energiát, és miért? Melyik az az időszak, amikor a legkevesebb áramot fogyasztjuk?
– Fogyasztás szempontjából a kiemelkedő időszak november vége és december első két hete. Mivel ebben az időszakban hamarabb sötétedik, ezért a világítás korábban történő bekapcsolása és a téli hideg időjárásból adódó nagyobb fűtésigény szintén megpörgeti az órát, de a nagyvárosok karácsonyi díszkivilágításainak használata is érezhetően dob a fogyasztásmérőn.
A kiugróan alacsony fogyasztással zajló időszakok általában az egy- vagy többnapos nyár eleji vagy nyár végi ünnepnapok és környékük, például pünkösd, augusztus 20. Mivel még vagy már nincs kánikula, így a klímaberendezések nem üzemelnek, amihez hozzáadódik a munka- és iskolaszüneti napok okozta kisebb energiafogyasztás. Alacsony terhelése van a karácsonyi ünnepnapoknak a többnapos iskola- és munkaszüneti napok miatt, de a statisztika „megérzi” a gyárak ünnepi leállását is.
Az emberek jó része az óraátállítást szinte meg sem érzi – mondta el az mno.hu-nak dr. Faludi Béla neurológus, az Alvástársaság főtitkára. Ráadásul most az órákat visszaállítjuk, így hosszabbodni fog a nap – tette hozzá. Az alvás-ébrenlét ciklusunk érdekesen működik, mivel valójában nem 24, hanem 25 órás, úgynevezett szabadon futó körülmények között (ha nincs fényváltozás, hőmérséklet-változás, vagyis olyan tényezők nincsenek, amelyek beállítják a 24 órás ciklust).