Ingóságadó: ön is érintett lehet

Az alkalmi árusításból származó jövedelem adóköteles, még ha külföldön történik is.

Amint arról az MNO már hírt adott, a Kúria jogegységi döntése alapján az üzletszerű ingóértékesítés továbbra is adóköteles, a NAV szerint ez alapján szabálytalan adóbevallást beadók önellenőrzéssel, ez év május 1-jéig javíthatják a hibát. A határozat több kérdést is felvet: mennyi bevétel után kell adót fizetni, hol a határ az üzletszerű értékesítés és az alkalmi, akár egyszeri eladás között?

A hír hallatán jogosan merül fel a kérdés az alkalmi apróhirdetőkben és az internetes kótyavetyélésekben részt vevőkben, hogy a jelenlegi szabályozás szerint mi az az értékhatár, ami felett a bevallásban fel kell tüntetni, és adózni kell utána?

A bevallási kötelezettség 600 000 forint éves bevétel vagy 200 000 forint éves jövedelem felett áll fenn. A jövedelem a bevételből levonható számlával igazolt költségek (beszerzés, értéknövelő beruházás, átruházással kapcsolatos kiadások) után maradt haszon. Ha nem állapítható meg a szerzésre fordított összeg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Ha bármelyik fenti összeget meghaladta az éves bevétel, illetve jövedelem, akkor azt be kell vallani, de megfizetni csak az adó 32 000 forintot meghaladó részét kell.

Tehát az adómentes értékhatár 200 000 forint éves jövedelem. Természetesen mindez a magánszemélyekre igaz, ha egyéni vállalkozóként értékesít, akkor rá más szabályok vonatkoznak – vázolta fel a törvényes lehetőségeket az MNO által megkérdezett adótanácsadó.

A legnehezebb kérdés – és ami miatt megszületett a jogegységi döntés –, hogy mi alapján és mikor minősül az eladási tevékenység üzletszerű kereskedelemnek. A törvény önálló tevékenységből származó bevételnek minősíti az értékesítést, melynek feltételei a következők:

– az átruházásnak ellenérték fejében kell megtörténnie;
– a magánszemélynek az áfa hatálya alá szabályszerűen be kell jelentkeznie;
– az adólevonási jogának meg kell nyílnia, vagyis az alanyi adómentesség határát át kell lépnie.

A fenti három feltétel együttes megvalósulása esetén minősült 2011. december 31-ig üzletszerűnek az értékesítés. A magánszemélynek tehát önmagának kellett eldöntenie, hogy az ő értékesítése üzletszerű-e vagy sem. A bonyodalmakat a két utolsó feltétel okozta, ugyanis a NAV vizsgálódni kezdett az internetes kereskedelemben és azt tapasztalta, hogy bár sokan valójában üzletszerűen adnak el (rendszeres jelleggel, a terméket eleve továbbértékesítési céllal beszerezve, úgy, hogy a létfenntartásukhoz az üzletből származó bevétel jelentősen hozzájárul), mégsem kértek adószámot. Az adóhatóság ezt átminősítette üzletszerűnek, függetlenül attól, hogy az illetők nem kértek adószámot – vázolta a törvényi kereteket az adótanácsadó.

A Kúria egyik pénzügyi ítélkező tanácsa először a NAV-nak adott igazat 2012 decemberében hozott ítéletében, eszerint az internetes oldalakon történt több száz értékesítésre az üzletszerű értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az ügyet viszont bonyolította, hogy a Kúria másik pénzügyi tanácsa 2013 nyarán ezzel ellentétes véleményt alkotott. Ezúttal azt mondták ki, hogy a törvény szerint a 3 feltétel együttes fennállása szerint lehet csak üzletszerűnek minősíteni az értékesítést, tehát csak akkor, ha a magánszemély bejelentkezett az áfa hatálya alá és megnyílt az áfalevonási joga.

Ezért volt szükség a jogegységi határozatra, amely kimondja, hogy a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni, vagyis normaelkerülés esetén (az eladó nem kért adószámot) fel sem merülhet a hármas feltétel együttes alkalmazása, mert az ellentétben állna a szabályozás valódi céljával, amely az üzletszerű ingóértékesítéseket szigorúbb szabályok szerint adóztatja. Vagyis aki jogkövető módon bejelentkezett, adószámot kért, nem kerülhet hátrányba azzal szemben, aki ezt nem tette, holott kellett volna.

Fontos, hogy mindez a 2012. január 1. előtti időszakra vonatkozik, ugyanis ekkor változtattak az szja-törvény e pontján.

Ezért utalt arra a NAV, hogy önellenőrzéssel még helyesbíthető ez az időszak, ez esetben nincs bírság, de ha ők állapítják meg az adóhiányt, akkor az „zsebbevágó” lesz. Az ellenőrzéseket is felfüggesztik egy időre, hogy legyen idő önrevízióra. Az adózásban alapesetben 5 év az elévülési idő, vagyis ennyi időre visszamenőleg ellenőrizhetnek.

2012. január 1-jétől az adótörvény úgy változott, hogy már nem üzletszerű, hanem gazdasági tevékenység keretében megszerzett jövedelemre írja a szigorúbb szabályozást, a gazdasági tevékenység fogalmát pedig így határozza meg a törvény: „valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi és annak végzése független formában történik”. Ez már egybecseng az áfatörvényben meghatározott gazdasági tevékenység fogalmával is.

Ha adózni kell az ingóságok eladása után, akkor kell számlát adni? – merülhet fel jogosan a kérdés. Számlát, nyugtát csak az a magánszemély tud adni, aki adószámmal rendelkezik. Ebből adódik, hogy az alkalmi értékesítőknek nem kell számlát adniuk, nem is tudnak, mert számlatömböt csak adószám birtokában lehet venni – mondta el az MNO által kérdezett szakértő.

Az adószám kiváltásával belép a számlaadási kötelezettség is. Ha alanyi mentességet kér a bejelentkezéskor, akkor jelenleg évi 600 000 forintig nem kell áfát fizetnie, ha ezt meghaladja az értékesítése, akkor már fizet áfát és egyben megnyílik az áfalevonási joga is.

A döntés alól nem mentesülnek azok sem, akik egyszeri alkalommal adnak el, legyen szó alkalmi babaruhavásárról a helyi művelődési házban, vagy a helyi hirdetési lap mezőgazdasági kisgépeket kínáló apróhirdetési rovatáról, ahol a megunt rotakapát adná el.

A Kúria által hozott jogegységi döntés ugyanis mindenkire vonatkozik, aki magánszemélyként ingóságot értékesített, függetlenül attól, hogy ezt interneten vagy egy alkalmi bababörzén, teljesen civilként és nem kereskedőként tette. Az internetes kereskedelem azért került a középpontba, mert itt nagy számú értékesítés zajlik rövid időn belül. A bababörzén eladott holmikat eredetileg nem továbbértékesítési céllal szerezték be, és csak néhány darabot adnak el egyszerre, de ha mondjuk valaki begyűjti a kismamáktól a használt ruhákat és eladja, ott már felmerülhet az üzletszerűség. A bolhapiac hasonló, ha valaki a saját megunt holmijait adja el alkalomszerűen, akkor arra az enyhébb szabályok vonatkoznak, de ha felvásárol holmikat – például régiségkereskedőként – és ott értékesíti rendszeresen, az már üzletszerűen végzi a tevékenységet – mondta el az adótanácsadó.

Sokan árulják portékáikat magyar állampolgárként külföldi apróhirdetési és aukciós oldalakon úgy, hogy magát az értékesítést (árufeltöltés a netre, csomagfeladás stb.) Magyarországról végzik. A magyar állampolgár adóügyileg a személyijövedelemadó-törvény szerint belföldinek számít, vagyis a teljes jövedelme után belföldön adózik. Ha a tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül, akkor adószámot kell kérnie, és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adóznia az eladások után. Ha nem minősül annak, akkor a korábban már említett értékhatárok érvényesek.

Adott a kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha a 2013-as évre több regisztrált internetes eladása is volt valakinek. A NAV javaslata alapján érdemes önellenőrzést tartani, és utólag feltüntetni az adóbevallásban a kérdéses bevételt. Az adószakértő szerint az eladónak el kell döntenie, hogy az értékesítései minek minősülnek: gazdasági tevékenységnek (üzletszerű, tartós, rendszeres; ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi; független formában történik) vagy sem. Ha igen, akkor adószámot kell kérni, és önálló tevékenység jövedelmeként be kell vallani a szerzett jövedelmet (bevétel mínusz igazolt költségek), ha nem, akkor csak a korábban már megemlített értékhatárokra kell figyelnie és a fent írtak szerint eljárnia.