Veszélybe került a magyar méz és az akácerdő

Remek tűzifa, kiváló mézet ad a nektárja, erdő elképzelhetetlen nélküle, mégis támadják. Miért is?

Az Akác-koalíció benyújtotta a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz azokat a dokumentumokat, amelyekben a magyar akác és az akácméz hungarikummá nyilvánítását kérik – mondta el lapunknak Glattfelder Béla európai parlamenti (EP-) képviselő. Mint arról az mno.hu korábban beszámolt: az idén januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció az akác hungarikummá nyilvánításával igyekszik fellépni az akác esetleges korlátozását és kiirtását eredményező uniós törekvésekkel szemben.

„Egyre elszántabb támadások indultak az akác ellen: először csak az akác telepítésével, újratelepítésével, energiaültetvényként való hasznosításával kapcsolatban jelentkeztek a korlátozási és tiltási szándékok. Legutóbb azonban annak a veszélye is felmerült, hogy az Európai Unióban olyan új jogi intézményeket hoznának létre, amelyek akár az akác kiirtásának európai szinten való elrendelését is lehetővé tennék” – mondta el az mno.hu-nak Glattfelder Béla. Az EP-képviselő arról adott tájékoztatást, hogy egy rendelettervezet szerint az Európai Bizottság felhatalmazást kapna, hogy fellépjen az idegen honos (invazív) fajokkal szemben. A tervezet szerint a bizottság az általa veszélyesnek nyilvánított fajok kiirtására is kötelezheti a tagországokat. Glattfelder úgy véli, ez komoly veszélyt jelent, nem szabadna ilyen jogkört adni az Európai Bizottságnak.

A nálunk több mint 300 éve megjelenő fafaj a 19. században szerzett nagy népszerűséget, mivel a mező- és legelőszerzés következményeként lényegében fátlanná vált vidékek környezeti állapotát főként ezzel a fafajjal lehetett újra élhetőbbé tenni. Amellett, hogy az akác mostoha termőhelyek fásítására is alkalmas, jobb termőhelyeken kiváló haszonnövény, mivel növekedése gyors, faanyaga pedig kültéren is ellenálló, széles körűen használható alapanyag. Ma már ugyan a kisparaszti gazdaságok sem készítenek maguknak szerszámnyelet, amelyre korábban az akác fája volt leginkább használatos, még mindig ez a fafaj elégíti ki leginkább az ilyen gazdaságok igényeit, amelyek oszlopnak, karámfának, feldolgozva karónak és tűzifának használhatják. A faipari technológiák fejlődésének köszönhetően ma már a trópusi faanyag kiváltására is alkalmassá tehető, és bútor- vagy parketta-alapanyagként használható. Az akác fája az egyik legjobb tűzifa, mivel jól hasítható, olajtartalmának köszönhetően akár kevésbé száraz állapotban is jól ég, és a parazsat is jól tartja. Nem véletlen, hogy az ország legtöbb vidékén kifejezetten az akác jelenti „a tűzifát”. A másik, szorosan az akáchoz kötődő fogalom a mézelés, amelynek a legjobb minőségű és a legmagasabb áron eladható mézféleségünket köszönhetjük.

(Forrás: Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ

A képviselő szerint sehol máshol a világon nem értek el olyan eredményeket az akáccal, mint nálunk. Az akácnak a futóhomok megkötésében több száz éve kiemelkedő a jelentősége, napjainkban pedig lehetővé teszi az erdőgazdálkodást ott is, ahol a gyenge adottságok és a klímaváltozás miatt más fajokkal nem lehetne eredményesen erdősíteni – emelte ki Glattfelder. Mindezeken túl természetesen az sem elhanyagolható, hogy az akác fája kiváló és messze földön keresett faipari nyersanyag, és akkor még nem is említettük energetikai jelentőségét – tette hozzá a politikus. Európa akácerdeinek közel fele nálunk található, a hazai erdők negyede akác. Továbbá a magyar méhészek bevételének a fele akácmézből származik, az egész világon keresett termék nélkül a most méznagyhatalomnak számító magyar méhészet csak árnyéka lehetne önmagának – hangsúlyozta.

Magyarországon a méhészet 20 ezer méhésznek nyújt kiegészítő vagy fő bevételi forrást, ami azt jelenti, hogy az átlagos családlétszámot figyelembe véve közel 80 ezer főt tart el ez a szakma, és akkor még nem beszéltünk a méhészeti eszközök gyártásával, a méz kiszerelésével, forgalmazásával, az exportálásával foglakozókról, tehát jogos az aggodalom – mondta el lapunknak dr. Mészáros László. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke arról tájékoztatott, hogy Magyarországon sok évi átlagban mintegy 25 ezer tonna mézet termelnek, amelynek 40-60 százaléka akácméz. A kiváló magyar termék fogyasztói között tisztelhetjük a németeket, az olaszokat, a franciákat és az angolokat is.

A magyar akácméz kiválósága épp annak köszönhető, hogy országunkban egybefüggő akácosok vannak, és a virágzási ciklusban nincs olyan más nektárt adó növény, ami rontaná az akácméz minőségét. Mészáros kifejtette, hogy a felvásárlói árát tekintve az akácméz biztosítja a méhészeti szakágazat bevételét, a többi méz csupán a kiadások és kisebb fejlesztések fedezetéül szolgál. Az akácosok kiirtásával nemcsak több tízezer méhész megélhetése kerülne veszélybe, hanem kárba veszne az a sok-sok milliárd uniós és állami pénz is, amelyet a nemzeti program keretében az ágazatra fordítottak.

A szakágazat veszélybe kerülésével nemcsak a méhészek, hanem az eszközgyártók és a kiszerelők is súlyosan érintettek. A méhészeten túl az akác roppant komoly bevételeket produkál: 15 évente vágásérett, így energetikai jelentősége is óriási, nem beszélve arról, hogy rengeteg faj élőhelyéül szolgál.

Beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy egy uniós döntés miatt a magyar erdők egynegyedét kiirtsák; Magyarországon 460 ezer hektár akácos van –  nyilatkozta az mno.hu-nak dr. Borovics Attila. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója kifejtette: az akác tényleg nem őshonos, Amerikából származik, ahogy a kukorica, a burgonya, a paprika és a paradicsom is, de rendkívül hasznos növény. Az 1800-as évektől tudatos döntés volt az akácerdők telepítése az egészségügyi kockázatot jelentő porszennyezést okozó futóhomok megkötése céljából. Ma főleg jövedelemszerző képessége és a termőhellyel szembeni igénytelensége teszi divatossá az erdőtelepítők körében.

Az akácot 20-25 éven belül jövedelmező befektetésnek lehet tekinteni, szinte végtelen piaca van a faanyagának Európában, igen igénytelen és sok mindenre hasznosítható – tette hozzá a szakértő. Borovics szerint az akác az erdészeti ágazat kenyéradó növénye, és bár nem őshonos, és bár spontán terjedésre hajlamos, de a napi erdészeti beavatkozásokkal mégis egyszerűen kordában tartható.

Az akácerdők más célra nem használható, rossz minőségű földeken vannak, helyükön csak a szürke vagy a fehér nyár tudna megélni, aminek ugyan természetvédelmi értéke van, de jövedelmezősége alig. Az unió nem javasol más fajt az akác helyére, a nyáron kívül más nem is igazán jöhet szóba a rossz talaj miatt, csak mesterséges beavatkozás mellett (öntözés) élne meg, az pedig rengeteg pénzt emésztene fel. Ha pedig más, értékesebb talajokra telepítenének erdőket, akkor azokon a területeken nem lehetne szántani és vetni.

Nagyon sok rossz minőségű talajon az akác az egyetlen jövedelmező lehetőség – emelte ki az igazgató. Az akác nemzetközileg is igen keresett, rengeteg mindenre használják (tűzifa, bútor, játszóterekre játékok), sőt még arra is kiválóan alkalmas, hogy környezetkímélő módon, az alumínium helyett és vegyszerek nélkül erősítse meg az árvízvédelmi töltéseket. Bordeaux környékén például magyar akácot használnak a szőlőkarókhoz, de franciák, németek, kínaiak és dél-koreaiak is Magyarországra jönnek, hogy tőlünk tanuljanak meg mindent az akácról – hangsúlyozta Borovics, aki szerint Magyarország pici ország, de akácban valóban nagyhatalom vagyunk.