A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000 októberében tartott ülésszakán határozta el a szellemi tulajdon világnapjának megünneplését, minden év április 26-án. A kezdeményezés célja, hogy rávilágítsanak a szellemi tulajdon szerepére, fokozzák a tudatosságot és a tájékozottságot e területen.
Itthon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szervezésében tartanak ünnepségeket, a Millenniumi Díjjal ismerik el a hazai intézmények e téren megmutatkozó eredményességét és példaadó törekvéseit. De mi a helyzet a hazai találmányokkal, és szabadalmakkal? Merre tart a magyar szellemi tőke? A választ a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának sajtóosztályától kaptuk meg.
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (angolul: World Intellectual Property Organization, franciául: Organisation Mondiale de la Propriété Intellectuelle) egy nemzetközi világszervezet. 1967-ben alakult, hogy „védje a szellemi tulajdont az egész világon, és ösztönözze, elősegítse a kreatív tevékenységeket”.Jelenleg 184 ország a tagja. Főigazgatója az ausztrál származású Francis Gurry, aki 2008. október 1-jén lépett hivatalba.
Forrás: Wikipedia
Az elmúlt év végén a hivatal folyamatosan bővülő nemzeti lajstromaiban mintegy százezer érvényes oltalmat tartott nyilván: védjegyeket, szabadalmakat, formatervezési és használati mintákat, földrajzi árujelzőket, ugyanakkor csaknem 2 millió a Magyarországon hatályos nemzeti és nemzetközi, illetve közösségi iparjogvédelmi oltalmak összesített száma – tájékoztatta az MNO-t a hivatal.
„Az elmúlt év folyamán összesen, a nemzeti és az európai ügyeket együtt tekintve, 6471 esetben fejeződött be hivatali szabadalmi engedélyezési (2964) és hatályosítási eljárás (3507), ami 46 százalékkal több a 2012. évi adathoz képest (4423), öt éves időhorizonton pedig (2008-ban 2212) közel 200 százalékos növekedést tapasztalhatunk” – olvasható a közleményben, ami arra is kitér, hogy az engedélyezett oltalmak nagy része európai úton történt.
„A megadások aránya jelentősen javult a korábbi évek adataihoz képest: a befejezett szabadalmi engedélyezési és hatályosítási eljárások 4858 esetben zárultak az oltalom megadásával (ebből 1351 nemzeti és 3507 európai úton). Ez 48 százalékkal több a 2012. évinél, ami egyrészről annak köszönhető, hogy a nemzeti megadások száma a háromszorosára nőtt, másrészről annak, hogy a befejezett hatályosítási ügyek (európai szabadalmak) száma az előző évhez képest 24 százalékkal emelkedett. A nemzeti eljárás elmúlt évi befejezéseiből – az előző rátát (28 százalék) jelentősen felülmúlva – 46 százalék végződött engedélyezéssel”– közölte a hivatal sajtóosztálya.
Az év végén érvényes magyar szabadalmi oltalmak száma 19 130 volt (ebből 5237 nemzeti úton megadott, 13 839 pedig hatályosított európai szabadalom). Ez közel 15 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest. A hatályos szabadalmak jogosultjainak közel 95 százaléka külföldi, akik közül a legtöbben németországi székhelyűek, őket az amerikai, francia és svájci jogosultak követik, illetve 971 db áll hazai tulajdonban.
A Magyarországon hatályos szabadalmak szakterületek szerinti összetételét tekintve – az előző évekhez hasonlóan – 2013 végén a gyógyszeripar állt az első helyen; a hazánkban hatályos összes szabadalmi oltalom hatoda erre a szakterületre összpontosult. Ezt követte a gépészet 5 százalékos, majd a kémia (gyógyszeripar nélkül), 4 százalékos részaránnyal.
A nemzeti védjegybejelentések meghirdetésének átlagos ideje (3,4 hónapról) 3,1 hónapra csökkent és sikerült jelentős mértékben csökkenteni a folyamatban lévő ügyek számát is.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilvántartása szerint közel harmadával nőtt tavaly a nemzeti úton beérkezett formatervezésiminta-oltalmi bejelentések száma: 255 új kérelem jutott el a hivatalhoz. „Ezzel együtt a bejelentők a több mintát tartalmazó bejelentések lehetőségével is többször éltek: a kérelmek összesen 1273 mintát foglaltak magukban, így a minták száma 39 százalékkal nőtt – áll a közleményben, ami kitért arra is, hogy a növekvő szabadalmi igények ellenére az engedélyeztetési folyamat váróideje csökkent.”
„A bejelentések számának megugrása ellenére az átlagos átfutási idő 10 hónapról 9,3 hónapra csökkent. A nemzeti engedélyezési eljárásban az elbírált minták száma 952 volt. Az év végén 9721 mintára vonatkozó nemzeti formatervezésiminta-oltalom volt hatályban. Ezek 74 százaléka magyar, 26 százaléka pedig külföldi (jellemzően amerikai, német és brit) jogosultak tulajdonában volt.”
A hivatal 2013-ban 252 használatiminta-oltalmi bejelentést fogadott, azaz ezen a területen kis mértékű, 3,5 százalékos csökkenés volt tapasztalható az előző évhez képest. A hivatal az év során 233 engedélyezési eljárást zárt le, 137 engedélyezéssel. Az év végén 924 ilyen nemzeti oltalom volt érvényben. A tavalyi év végén az oltalmak 89 százaléka magyar (826), 11 százaléka pedig külföldi jogosultak tulajdonában volt (98).
A Kormány 2013. augusztus 14-én fogadta el a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégiát és határozott a végrehajtásával összefüggő feladatokról. A Jedlik-terv az első olyan átfogó kormányzati stratégia Magyarországon, amely a szellemi tulajdont helyezi a középpontjába. A 2013–2016-ig terjedő időszakra szóló dokumentum a szellemi tulajdon védelme területén középtávú célkitűzéseket rögzít: több mint negyven cselekvési irány mentén több mint száz különféle intézkedést irányoz elő.
Mindezt négy fő pillérbe rendezi, amelyek a következők: iparjogvédelemmel a nemzetgazdaság felemelkedéséért; szerzői joggal a kreatív iparágak és a kultúra fellendítéséért; a nemzetpolitika és egyes kormányzati szakpolitikák szolgálata a szellemi tulajdon eszköztárával; a szellemi tulajdoni intézményi teljesítőképesség fokozása.
A kormány által elfogadott Jedlik-terv a hazai szellemitulajdon-védelmi és jogérvényesítési tudatosság növelése érdekében tett javaslatot a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti fejlesztési program elindítására. A fejlesztési program fő célja, hogy hozzájáruljon az ország hosszú távú versenyképességének fenntartásához.
Az általa biztosított erőforrások a következő általános célokra lennének felhasználhatók: vállalkozások, kutatóintézetek és egyetemek képességfejlesztése; az iparjogvédelmi és szerzői jogi ismeretek oktatása; a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelem (jogérvényesítés), a tudatos fogyasztói attitűdre nevelés; továbbá a kulturális örökségvédelemnek és a hungarikumok piaci sikerességének segítése, az állami vagyonkezelés és innovációmenedzsment új eszközökkel való támogatása, a tudatos forrásallokáció hatékonyságának javítása.
