Nemrégiben írtunk az apróhirdetési oldalakon futótűzként terjedő internetes csalásokról. Amint arról az MNO beszámolt, egyre több csaló specializálja magát a naiv internetezőkre, akik a legkisebb gyanú nélkül utalják el az apróhirdetési oldalakon mélyen áron alul kínált telefonokra, konzoljátékokra vagy babakocsikra a feltüntetett vételárat. A többnyire pár tízezer forintra rúgó összegért cserébe persze semmit nem kapnak, a hirdetőnek nyoma vész, és marad a szégyennel vegyes tanulság, amit a saját kárán tapasztalt meg a gyanútlan, jóhiszemű károsult. Az MNO arról is írt már, hogy mit lehet tenni, ha már megtörtént a baj, de érdemesebb az utalás előtt aprólékosan tájékozódni.
Ha mégis előre utalva szeretne vásárolni belföldön, magyar bankszámlára utalva, akkor érdemes felkeresni egy civil kezdeményezés alapján indult weboldalt. Az egyik, inkognitóját megőrizni kívánt alapító internetes csalók áldozataként döntött úgy, hogy felveszi a harcot a csalókkal szemben. A portál a károsultak feljelentései alapján rendszerezi a csalók által használt számlaszámokat, és egy kereső segítségével egy kattintással ellenőrizhető, hogy a megadott számlaszámmal követtek-e el már csalást. Az MNO az Internetes Károsultakért portál szerkesztőjét kérdezte az eddig tapasztaltakról.
„Az online előreutalásos rendszer korábban kiválóan működött, bár akkor is voltak elvétve csalások. 2013-ban rohamosan megnőtt ez a szám. Az emberek többsége nem a csaló fejével gondolkodik. Azt gondolják hogy egy adott számlaszámhoz tartozó tulajdonos nem csalhat, hiszen akkor minden kiderülne róla a számlaszám alapján.
Nincsenek tisztában azzal, hogy egy adott számlaszámhoz bármilyen nevet meg lehet adni, függetlenül a számlaszám valódi tulajdonosának nevétől” – mondta el az MNO megkeresésére a névtelenséget kérő oldalszerkesztő, aki azt is elmondta hogy az oldalon található számlaszám-nyilvántartásnak köszönhetően tucatnyi csalást sikerült megelőzni.
A csalókergető admin a külföldön már jól bevált PayPal fizetési rendszert sem tartja jó megoldásnak. „A PayPal rendszer nem megoldás, mert ott is rögtön átmegy az utalás, több ilyen esetünk volt már. Nemrégiben tettünk közzé éppen egy ilyet, ahol a sértett panaszkodott hogy miért küldték el a pénzt a vevőnek, amikor a csomagban nem az a termék volt amit megrendelt. Hiába a panasz, a pénzt felvették. Ilyen esetekben még kevesebb az esély arra hogy bármi is kiderüljön a csalóról” – vázolta tapasztalatait az Internetes Károsultakért honlap szerkesztője, aki a megoldást a szabálysértési értékhatár drasztikus csökkentésében látja.
„A megoldás a szabálysértési értékhatár leszorítása lenne 5000 forint alá, hogy a hatóság e felett büntető keretekben tudjon eljárni a csaló ellen. Ebben az esetben az adatvédelmi törvényhez nem kellene nyúlni. Amennyiben ez az állapot nem változik, az adatvédelmi törvényt kell módosítani, hogy a hatóság részére szabálysértés keret között is kiadhassanak információt a bankok és telefontársaságok. Hozzáteszem, hogy a mostani állapot a tisztességes embereket nem védi meg. Jelen pillanatban a bűnözők használják a törvényt védőpajzsként, és így követnek el bűncselekményeket” – vázolta álláspontját a szerkesztő.
„A bankszámlaszám kezelésére szigorú előírások vonatkoznak. Az érintettek számára kiemelten fontos érdek, hogy a bankszámlaszámukat csak az arra jogosult személyek kezeljék. Álláspontom szerint egyfajta „önbíráskodásnak” tekinthető az, hogy a feltételezett jogsértő személyek „pellengérre állítása” céljából, az általuk esetlegesen elkövetett jogsértésekre adott válaszlépésként a bankszámlaszámuk bárki számára megismerhetőek lennének” – vázolta hivatalos álláspontját levélben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részéről dr. Péterfalvy Attila elnök.
„Egy interneten keresztül elkövetett visszaélésre sem lehet válasz egy másik jogsértés, jelen esetben a bankszámlaszám jogellenes nyilvánosságra hozatala. Egy jogállamban el kell határolni a jogsértés felett érzett felháborodást attól, hogy az adott személy milyen szankciókat tart helyén valónak.”
„Magánszemély vagy gazdasági társaság csak akkor hozhat létre „feketelista” jellegű nyilvántartást, ha az nem tartalmaz személyes adatot. A bankszámlaszámot eredeti, változtatás nélküli formában nyilvánosságra hozni nem lehet. Amennyiben az adatbázist összeállító személy a bankszámlaszámnak csak egy részét hozza nyilvánosságra, úgy a számlatulajdonos személy nem beazonosítható, akkor az adatvédelmi szempontból nem tekinthető jogellenesnek.” – áll az Adatvédelmi Hatóság által megküldött hivatalos válaszban, ami arra is kitér, hogy ha elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz hogy a nyomozó hatóság eljárást indíthasson, érdemes feljelentést tenni.
Annyi azért levonható tanulságként, hogy az internetes csalók fekete listáját érdemes böngészni és használni, mert aligha képzelhető el, hogy valaki, aki rendszeresen átveri az embereket, feljelentést tenne bűnös bankszámlájának részleges vagy teljes közzététele miatt. Ezzel ugyanis nem csak felfedné magát, hanem be is ismerné üzelmeit.
