Keserű érzés rádöbbenni arra, hogy már megtörtént a baj, és az apróhirdetési oldalon létrejött üzlet kapcsán az átutalt pénzünknek huss, a megrendelt áru pedig soha nem érkezik meg. A szégyennel kevert düh viszont nem minden esetben jó tanácsadó. Az ember nem szívesen ismeri be, hogy rászedték, és nem tesz feljelentést, mert nem látja értelmét, a rendőrök előtt sem szívesen pironkodik, ráadásul a bírósági procedúráktól is tart.
Pedig érdemes feljelentést tenni, még ha kevés is az esély arra, hogy valaha viszontlássuk a pénzünket. A rendőrségen sokszor kapitányságokon keresztül folyik egy-egy több bűncselekményben érintett csaló ügye, és manapság a gyorsított eljárásban tárgyalt ügyekben gyorsan pontot tehet a hatóság a végére.
A feljelentés írásban is megtehető, ilyenkor érdemes csatolni az ügylethez kapcsolódó összes digitális lenyomatot: csetelést, leveleket, az utalás hivatalos bizonylatát és a csaló számlaszámát. A bankunkon keresztül kérhető, hogy a kérdéses számlaszámhoz tartozó hivatalos adatokat (név, bejelentett lakcím) adja ki a bank. Részletes információkat az internetes csalások megelőzésére alapított oldalon találunk.
Az MNO a devizahiteles autósok ügyeiről ismertté vált dr. Damm Andrea ügyvédet kérdezte arról, vajon milyen lehetőségei vannak ma a magyar joggyakorlatban annak, akit rászedetek az interneten, és hogyan lehetne rendet tenni ezen a kaotikusnak látszó területen. „Ma Magyarországon kizárólag úgy deríthető ki, hogy kihez tartozik egy adott számlaszám, ha a károsult feljelentést tesz a rendőrségen, mert megkárosították, s az eljárás során a hatóság felderíti, hogy az adott számlaszámhoz tartozó adatok valósak-e, és a nyomozás végén a sértett megtekintheti. Természetesen mód van panaszt tenni ilyen csalás miatt a károsult számlavezető bankjánál, valamint a pénzügyi felügyeletnél, de ebből az eljárásból nem tudja meg a károsult, hogy valójában ki csalt, legfeljebb visszakapja a pénzét“– fejtette ki álláspontját dr. Damm Andrea.
Ha már rányomtunk az utalás gombra, akkor igen kevés az esély arra, hogy a bankon keresztül szerezzük vissza veszni látszó pénzünket. „A sértett személy számlavezető bankjánál lehet panaszt tenni, de az csak akkor eredményes, ha nem tudja igazolni a bank, hogy a csaló számlájára maga a károsult utaltatta a pénzt. Ha az utalást a sértett kezdeményezte, a bank természetesen nem írhatja jóvá az átutalt összeget. Ha rendőrségi feljelentést tesznek, a hatóság zárolhatja azt a számlát, amelyre utaltak” – mondta el az MNO-nak az ügyvéd. Hozzátette: rendőrségi feljelentés, majd bírósági tárgyalás jöhet, de csak akkor, ha a sértett tudja, kit kell perelnie. „Ezek sajnos nagyon keserves procedúrák, amelyek nagyon sokszor nem vezetnek eredményre. Ezért is ilyen bátrak a csalók. A feljelentésnél minden iratot érdemes csatolni, amely az ügyben keletkezett: a honlap minden adatával, a letöltött bizonylatokkal, a képernyőképek (print screen) kinyomtatásával, hiszen nagyon sok adatot később eltüntetnek a netről.”
Dr. Damm Andrea szerint átfogó központi szabályozásra lenne szükség ahhoz, hogy az internetes csalások megállíthatók legyenek. A hatékony megoldás szerinte az adott ország adóhivatala által generált és ellenőrzött felügyelete melletti regisztráció, amellyel természetesen az üzleti titok nem sérülhet, és a kereskedés volumenét sem befolyásolhatja a hivatal. Emellett kizárólag olyan bankszámlájára kérhetné a kereskedő az utalásokat, amely az adott országban fiókhálózattal rendelkezik. A mai, elektronikus világban ezzel a rendszerrel kizárható lenne a most zajló internetes csalássorozat, és egyúttal a forgalom mindjárt az adózás szempontjából ellenőrizhető lenne – vázolta elképzeléseit az ügyvéd.
Az elgondolás megvalósításáig viszont továbbra is érdemes odafigyelni minden gyanús jelre, és ne feledjük az alaptézist: idegennek soha ne utaljunk előre!
