Hogyan védekezzen az átlagember, ha a bíróságot is megtéveszthetik?

Tényleg lehetséges intézetként bejegyezni egy magáncéget, még ha ezzel át is verhetik az ügyfeleket.

Az elmúlt hetekben két olyan – egymásra kísértetiesen hasonlító – eset is borzolta az emberek idegeit, amelyekben magáncégek intézetként tüntették fel magukat, és ezzel megtévesztették ügyfeleiket. A Magyar Éremkibocsátó Intézet (Kft.) ügyében, amint arról az MNO is beszámolt, a Gazdasági Versenyhivatal már ítéletet is hozott, és egyéb vétségekkel együtt 100 millió forint bírságot szabott ki. A másik ügy a Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet (Kft.) nevéhez kötődik. A cég megtévesztő levélben próbálja meg közzétételnek nevezett hirdetés gyanútlan vásárlására rábírni a magyar kft.-ket, bt.-ket, kkt.-ket és rt.-ket.

A két eset ismeretében joggal merülhet fel a gyanú, hogy más cégeket is megtévesztő elnevezéssel jegyeztetnek be. Megkerestük hát a Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztályát, hogy megtudjuk, miként lehetséges ez.

„A cégek elnevezésének kérdését a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szabályozza. Ez a jogszabály kimondja, hogy a cégnévnek tartalmaznia kell a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami – különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően – megtévesztő. A cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.” – írta a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya.

Tehát így kell nevet választani a cégeknek, de milyen elnevezéseket nem engedélyez a cégbíróság?

„A cégbíróság eljárása során azt vizsgálja, hogy a cég elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható. A Cégbíróság kétség esetén köteles beszerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását. A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik.” – érkezett a további magyarázat.

Sajnos a törvényszék nem rendelkezik statisztikai nyilvántartással arról, hogy melyek a leggyakoribb elnevezési kísérletek, amelyek első látásra azt sugallják, hogy a cég alapítói megtévesztésre készülnek. Ugyanígy arról sem, hogy milyen arányban kell a szabálytalan, nem megfelelő elnevezés miatt elutasítani a cégek bejegyzését vagy cégnevek módosítását.

Az éremkibocsátó például sok országban van jelen, de inkább a Kelet-európai leányvállalataira jellemző a magyaréhoz hasonló névválasztás. A norvég anyavállalat nevét talán Éremgyűjtők Házának lehetne lefordítani, a nyugati országok többségében erre emlékeztető neveket használnak. A sajtóosztály válaszából azonban kiderül, hogy „a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának nincs nemzetközi kitekintése ebben a témában”, így nem szerezhettünk információt a nemzetközi gyakorlatról.

A sarkalatos kérdés, hogy lehetséges-e már a cég bejegyzésekor felfigyelni az ilyen jellegű turpisságra, rossz szándékra?

„A cégbíróságok eljárásuk során a bejegyzendő cég nevének vizsgálatakor kizárólag a törvényben előírt szabályoknak való megfelelést vizsgálják. A cég csak akkor kerül az adott néven bejegyzésre, ha az a törvényben előírt kritériumoknak megfelel.”

És itt bezárult a kör. A cégbíróságtól lényegében nem várható el, hogy magának magyarnak, akár intézetnek nevező cég alapítóinak szándékát megvizsgálja, kivéve, ha az túlontúl nyilvánvaló, mert már a nemzeti vagy állami elnevezéssel próbálkozik. A Magyar Éremkibocsátó Intézet az alapítás egy korábbi szakaszában még a Magyar Kincstár (Kft.) elnevezéssel próbálkozott, amint az alább az eremkibocsato.hu domainnév hivatalos regisztrációjában is látható, illetve mai napi a magyarkincstar.hu domain az éremkibocsátással foglalkozó cég oldalára visz.

Természetesen számtalan olyan intézet van, amely – elsősorban non-profit – kft. formájában üzemel. Ezek valóban egy intézetnek megfelelő munkát végeznek, tulajdonosaik sem feltétlenül csak magánszemélyek, vagy magánszemélyek kezében lévő hazai-, netán külföldi – akár offshore – cégek. Így a cégbíróságnak is nehéz kiszűrni a sok álságos kísérletet.

Nekünk, ügyfeleknek, fogyasztóknak, nem marad más hátra, mint óvatosan követni a régi igazságot: semmi sem az, aminek látszik.