Szennyezett ásványvíz – mit tehet a vásárló?

Milyen kockázatot jelentenek ezek a baktériumok a lakosságra nézve? A részletekről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt kérdeztük.

Kuslits Szonja
2014. 08. 27. 12:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahogy arról korábban már írtunk, tizenkét különböző fajta, összesen több tízezer liter ásványvíz forgalmazását tiltotta meg és kötelezte a gyártókat a termék visszahívására tegnap a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A közlemény szerint az ásványvizek az elmúlt hónapok célellenőrzései során buktak meg a hatóságnál, a tételeket a nitrition-koncentráció és a Pseudomonas aeruginosa baktérium engedélyezett határértéket meghaladó tartalma miatt kellett visszagyűjteni, a baktériumok ugyanis légúti fertőzést, hasmenést és hányást okozhatnak. Felmerülő kérdéseinkre a Nébih Élelmiszer-biztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság munkatársa válaszolt.

– Pontosan mely márkákat vonták vissza kedden?
– Az érintett ásványvizek között szerepelnek a Pannon-Aqua, az Aquitas Zafír és a Saguaro Mizse termékei is, a részletes listáról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.

– Mit tehet az a vásárló, aki ilyen termékkel rendelkezik, vissza lehet vinni az áruházba?
– Abban az esetben, ha a fogyasztónál lévő termék kiszerelése és a csomagoláson feltüntetett dátum egyezik a Nébih honlapján szereplő tétel valamelyikével, visszaviheti az érintett áruházba, ahol kötelesek visszavenni a terméket.

– Milyen egészségügyi problémákat okozhatnak a vízben talált baktériumok?
– A baktériumok előfordulását ivóvízben és ásványvízben jogszabály tiltja, így ezért az alapvető probléma az, hogy az érintett tételek a jogszabályban foglaltaknak nem felelnek meg. A Pseudomonas aeruginosa egészséges embert csak kivételes esetben betegít meg. A Pseudomonas-félék egy viszonylag nagy, szabadon élő baktériumcsoport (nemzetség), amely fő előfordulási helye a talaj, a tengervíz, illetve az édesvíz. Növényeken és állatokon is képeznek telepeket, valamint a háztartásokban és kórházakban is megtalálhatók. A Pseudomonas-félék meglehetősen sokoldalú szervezeteknek mondhatók, élőhelyükhöz széles körben alkalmazkodnak, és még desztillált vízben is képesek szaporodni. Ezeken kívül a nitrit mennyisége is kifogásolható volt.

A nitrát- (NO3-) és nitritionok (NO2-) a természetes nitrogénciklus tagjai. Elsősorban mezőgazdasági, állattenyésztési és növénytermesztési eredetű hulladékból erednek. A szerves nitrogéntartalmú hulladékokból a talajban mikrobiológiai lebomláson keresztül előbb ammónia képződik, mely tovább oxidálódik nitritté és nitráttá. A nitrát és nitrit határérték feletti jelenléte az ivóvízben a csecsemőknél okozhat gondot, előfordulását ivóvízben és ásványvízben is jogszabály korlátozza. Fontos, hogy jelenlétét technológiai hiba okozta és még azelőtt kiderült, hogy komolyabb értéket ért volna el. A mostani értékek nagy valószínűséggel nem okoznak megbetegedést.

– Mennyire gyakoriak az ilyen jellegű ellenőrzések, mint ez a mostani?
– Folyamatos monitoring vizsgálat zajlik minden évben, több ezer terméket vizsgálunk meg, ásványvizek esetében elsődlegesen laboratóriumi vizsgálatokat végzünk.

– Több tízezer liter ásványvízről van szó, hogy merülhet fel ilyen mértékű szennyezés? Ki mulasztott?
– Elsősorban a gyártó felelőssége, azonban az évente gyártott összmennyiségnek ez elenyésző része.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.