Amit a bitcoinról tudni érdemes

A bitcoin népszerűsége egyre nő, a kereskedelmét senki és semmi sem szabályozza, de mi is ez valójában?

A bitcoin csak virtuálisan létező, úgynevezett kriptodeviza. Pontosabban maga a bitcoin csak egyike a virtuális térben már létező, hasonló elven működő és használatban lévő különféle (litecoin, altcoin stb.) kriptodevizáknak. A virtuális devizával való kereskedelmet jelenleg sehol sem szabályozzák, egy kormány sem ismerte el ezeket legális fizetőeszközként. Jelenleg mintegy 200 fajta virtuális fizetőeszköz van „forgalomban” a világon, amelyek közül a bitcoin a legismertebb.

Miközben az új fizetőeszközt egyre többen használják, a hivatalos pénzügyi intézmények, így a Magyar Nemzeti Bank is leginkább annak veszélyeire figyelmeztetnek, igaz, a brit jegybank a virtuális devizák használatának központi szabályozását tervezi. Az MNB a bitcoin fő veszélyét abban látja, hogy a virtuális eszközöknek nincs kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem, nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályaik.

Miután a bitcoin a célra kialakított kereskedelmi platformokon valós pénzre váltható, illetve árucikkek vásárlására felhasználható, a kereslet-kínálat törvénye alapján mindenkori aktuális árfolyammal is rendelkezik.

2013 elején a bitcoin árfolyama még 13 dollár volt, most pedig, 2014. augusztus 26-án már 504 dollár (120 ezer forint). Legmagasabb árfolyamát 2013. december 4-én 1147 dolláron (252 ezer forint) érte el. A bitcoin töredék címletekben (satoshi) is vásárolható. A Fitch Ratings idén áprilisban közölt tanulmánya szerint a bitcoinban bonyolított fizetési forgalom februárban napi átlagban 68 millió dollár volt, tízszerese az egy évvel korábbinak. Ez a forgalom mindössze egy százalékát adja a 6,75 milliárd dollár értékben rendelkezésre álló bitcoinkészletnek.

A bitcoin számítógépek által kölcsönösen hitelesített digitális aláírások láncolata, amelyet elvileg lehetetlen egyoldalú beavatkozással módosítani, a számlakönyv bejegyzésein változtatni kizárólag a két fél közötti tranzakció keretében, minden egyes résztvevő által látható módon lehet. A kölcsönösen ellenjegyzett digitális aláírásokat képző számítógépes algoritmust 2008-ban alkotta meg Satoshi Nakamoto név alatt egy vagy több szerző, és publikálta azt nyílt forráskódú szoftverként 2009-ben.

A bitcoinszerzés egyik módja, hogy számítógépes kapacitást kell a virtuális rendszer szolgálatába állítani a nyilvános számlakönyv vezetéséhez és a műveletek ellenjegyzéséhez. A munkába állított számítási kapacitás fejében minden résztvevő arányosan részesedik az újonnan létrehozott bitcoin egységekből és a tranzakciós díjakból. Ezt nevezik bitcoinbányászatnak. A másik megoldás a számítógépre vagy mobil eszközre telepített „wallet” (tárca) alkalmazással, a bitcointulajdon igazolására szolgáló digitális azonosító segítségével lebonyolított valós pénzátutalással, illetve termékek értékesítésével történhet kereskedelmi platformon bitcoin ellenében. Bitcoinvásárlás történhet „pénzkiadó” automatákkal is.

Bitcoint elméletileg bárki bányászhat, de nagy, sőt, egyre nagyobb számítógépes kapacitást kell bevetnie hozzá. A bitcoinbányászatban mostanra valóságos „fegyverkezési verseny” alakult ki, már kifejezetten bitcoinműveletek feldolgozásra kifejlesztett processzorokat is „hadrendbe állítottak” a számítógépes kapacitás fokozása, az így kinyerhető bitcoinmennyiség növelése érdekében. Sőt, a bányászattal foglalkozók már szövetkezetekbe is tömörülnek együttes kitermelő-kapacitásuk, így részesedésük növelése céljából.

Újabb és újabb bitcoinegységek előállítása azonban a rendszer bővülésével párhuzamosan egyre nehezebb matematikai feladattá válik, és a létrehozható egységek számának egy abszolút felső korlátja is rögzítve van. Bitcoint elinflálni tehát nem lehetséges.

A rendszer kiberbiztonsági szempontból ugyanúgy sérülékeny lehet, mint bármely más számítógépes megoldás. Már létező bitcoint ellopni, kereskedelmi platformot feltörni, wallet-azonosítókat eltulajdonítani éppen úgy lehetséges, mint bármilyen más számítógépes alkalmazás esetében. Az idén az első negyedévben például feltörték a legnagyobb bitcointőzsdét, a MtGoxot, és futótűzszerűen terjedt el egy, a bitcoinpénztárca-fájlok felkutatására és ellopására kifejlesztett rosszindulatú kód is.