Beetetéssel apasztják a pénztárcát

Számoljunk utána, valóban megéri-e a hangzatos ajánlat.

Kettőt fizet, hármat vihet! Alkalmi leárazás, amíg a készlet tart! Több termék vásárlása esetén az ár jelentősen csökken! Efféle csábító felhívásokkal találkozunk nap mint nap a boltokban, a hagyományos akció kifejezés ugyanis már szinte fel sem tűnik a vásárlóknak. A kereskedők régóta trükköznek az árakkal annak érdekében, hogy minél több portékájuk találjon gazdára. Ezen fogások jó része bevált marketingeszköz, amelynek árát az engedménnyel fizeti meg a boltos, de akad köztük olyan is, amely a valóságban egyáltalán nem kíméli a vásárló pénztárcáját. Tucatnyi hatósági büntetés bizonyítja például, hogy szinte valamennyi kereskedő alkalmazza a vásárlók megtévesztésére alkalmas álakciózást, azzal a céllal, hogy az üzletbe csábítsa a vevőket, akik a helyszínről nagy valószínűséggel nem távoznak üres kézzel.

A hatósági figyelem és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó szabályok ellenére fogyasztók tucatjai panaszolják nap mint nap, hogy a hipermarketek akciós újságjaiban meghirdetett ár az üzlet pénztáránál már egyáltalán nem annyi, sőt, az is gyakori, hogy a meghirdetett kedvezményes áruból már az akciós időszak elején kifogy a készlet. Ezt a szakértők „beetetésnek” hívják, amikor a hirdetésekben, szórólapokon, plakátokon kínált akciós termék az áruházban csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Az ilyen módszereket alkalmazó áruházakkal szemben nem árt a fogyasztó óvatossága, ráadásul a Gazdasági Versenyhivatalhoz tett bejelentés után a trükköző kereskedő joggal számíthat hatósági vizsgálatra.

Előfordul, hogy a leárazással csak látszólag csökken valaminek az ára. Gyakori ugyanis, hogy a boltban valójában nem viszik le a termék árát, hanem akciósként tüntetik fel az eredeti összeget, s csak az eredeti árat emelik meg. Így a vásárlónak úgy tűnik, mintha kedvezményesen jutna a portékához, miközben a valóságban a teljes árat fizeti ki. Ezért, ha gyakran látogatott üzletben kínálják az alkalmi engedményt, érdemes összehasonlítani az árakat a korábbiakkal, emellett az interneten is tájékozódhatunk az átlagárakról, hogy ne vezessen félre a bolti címke.

A „kettőt fizet, hármat vihet” típusú akció főként azok számára ideális, akik egyébként is két darabot vennének valamiből és elégedettek, ha egy harmadikat ajándékba kapnak. Akik viszont eleve csak egy terméket vásárolnának, a pillanatnyi lehetőségtől ők is könnyen csábulhatnak nagyobb költésre.

A korlátozott ideig tartó ajánlatok lényege az, hogy az eladó nem garantálja, hogy az adott terméket akkor is kedvező áron vehetjük meg, ha nem azonnal döntünk, hanem később térünk vissza az üzletbe. Ez a nyomásgyakorlás és sürgetés ugyancsak meggondolatlan vásárlásra ösztönözhet. A Narancsjuice.hu pénzügyi tanácsadó portál gyűjtése szerint emellett előfordulhat az is, hogy egy drágább termék árát több részösszegben tüntetik fel. Így az egyes tételek alacsonyabbak ugyan, és nem tűnik fel annyira a magas vételár.

A szupermarketek vásárlásra ösztönző módszerei között más trükkös megoldások is fellelhetők. A Business Insider elnevezésű angol nyelvű honlap például arra hívta fel a figyelmet, hogy a drágább termékeket a boltokban a fő közlekedési útvonalak mentén, általában szemmagasságban helyezik el. Miközben a vásárlók az óramutató járásával megegyezően szeretnek mozogni, így errefelé helyezik el a kevésbé olcsó termékeket. Nem véletlenül végződnek az árak sok esetben 99 forintra – ekkor inkább látjuk olcsóbbnak a terméket, mintha egy forinttal drágább lenne. Emellett érdemes vigyázni a termékeken lévő „50 százalékkal több”, illetve „gratis” feliratokkal is. Elképzelhető ugyanis, hogy valóban több terméket töltöttek a csomagolásba, ám lehet, hogy az alapárat is emelték.