– Egy barátomtól hallottam először, de nem akartam elhinni, ezért kipróbáltam. Vettem egy csomag százas kiszerelésű papír zsebkendőt, és otthon kibontottam. Egyesével megszámoltam a zsepiket, de mindössze 82 darab volt a csomagban. Később találtam olyan kiszerelést is, amire ráírták, hogy előfordulhat, száznál kevesebb zsebkendőt tartalmaz a csomagolás – számolt be tapasztalatairól egy olvasónk. Az ő történetéből kiindulva néztünk utána, hogy újabban milyen hasonló furcsaságokkal találkozhatunk vásárlás közben.
Egyre gyakrabban fordul elő ugyanis, hogy a zacskóba, csomagolásba a megszokottnál kisebb mennyiséget tesznek, legyen szó élelmiszerről vagy a zsebkendőhöz hasonlóan naponta használatos árucikkekről. Kiderült, a vállalatok gyakran nyúlnak a bújtatott áremelés ezen módszeréhez.
Nemrég lapunk is beszámolt róla, hogy az egyik hazai gyártású, ismert tejmárka egyliteres tejesdobozába csupán 900 milliliter tejet töltenek. Ha jobban megnézzük, akkor látszik, hogy az eddigieknél valamivel vékonyabb lett a tárolóeszköz, és bizony azt is feltüntetik rajta, hogy egy deciliterrel kevesebb van benne. A betűk azonban olyan aprók, hogy aki rutinból vásárol, annak fel sem tűnhet a trükkös gyártói húzás. Árban természetesen nem változott semmi, a kisebb kiszerelés nem lett olcsóbb. Ugyanígy járhat az, aki arra számít, hogy a 150 grammos joghurtja még mindig 150 gramm. A legtöbb hasonló tejtermékből mostanra nyom nélkül tűnt el 25 gramm, a negyedkilós vaj pedig általában 200 grammosra zsugorodott.
– Eddig a kedvenc műsorom végére ettem meg egy zacskóval a kedvenc ropogtatnivalómból. Nemrég azt vettem észre, hogy hátravan még tíz perc a filmből, és már üres a zacskó. Összehasonlítottam egy korábban vásárolt termékkel és rájöttem, hogy a régebbi mennyiség negyede eltűnt a zacskóból, az ára persze nem változott – számolt be egy másik olvasónk. Esete bizonyítja, hogy a legtöbben tájékozódás nélkül, megszokásból vásárolnak, és hosszú ideig fel sem tűnik nekik a kedvezőtlen változás, csak akkor, ha a termék ára is megváltozik.
– A gyártónak lehetősége van egy adott termék csomagolásának, kiszerelésének, mennyiségének, akár az összetételének a megváltoztatására is. A csomagoláson lévő jelöléseknek és tájékoztatóknak viszont pontosnak és valóságosnak kell lenniük – közölte lapunkkal a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sajtóosztálya. Megtudtuk, hogy az egyetlen szabály e tekintetben az, hogy ne legyen félrevezető az adott jelölés. Vagyis, a fogyasztók megtévesztéséről, azaz tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról csak akkor beszélhetünk, ha az egyébként szokásos mennyiségnél kevesebb terméket helyeznek a csomagolásba, és erről nem tájékoztatják a vásárlót. Ellenkező esetben nincs szó megtévesztésről, ezt egyébként a legritkább esetben teszik meg a gyártók. A hatóság szerint vásárláskor a vevőtől is elvárható, hogy tájékozódjon és figyeljen, azaz olvassa el, hogy mi kerül a kosarába. A fogyasztóvédők tavaly többször is ellenőrizték az előre csomagolt élelmiszerek tömegét. Olyan árucikkeket vizsgáltak, amelyeket a fogyasztók jellemzően havonta vagy éppen hetente vásárolnak. A közel 120 termékből 30 minta nem felelt meg a jelölési kritériumoknak: negyedüknél állapítottak meg tömeghiányt.
– Akkor kezdődhetett, amikor a feles egyszer csak négycentes lett – mondta egy másik olvasónk, aki állítja, burkolt áremelésről van szó. Szerinte a féldecis rövidital mennyiségének csökkentése is erre példa, de említette azt is, hogy a negyed kilogramm kiszerelésű kedvenc őrölt kávéja ma már csak 225 grammos. Neki sem tűnt fel sokáig a változás, csak idővel vette észre, hogy gyorsabban ürül ki a kávésdoboz.
Kérdés persze az is, ki jegyzi meg egyáltalán a termékek árát, főleg hogy azok üzletenként is változhatnak. A szakértők szerint gyakran az állandó akciózás is megzavarja a vásárlókat, vagy éppen a kereskedők másik bevált trükkje, a kettőt fizet, hármat vihet típusú reklámozás is félrevezethet. A fogyasztóvédők szerint a gyártók egyre több termék esetén tetten érhető, burkolt áremelési technikája ellen nincs más védelem, mint a tudatos vásárlás.
Múlt héten bővebben írtunk a szén-monoxid-mérő berendezésekről, illetve a fűtésszezonra való felkészülésről. A Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika című szaklap információi szerint nemrégiben országos akcióba kezdett a fogyasztóvédelmi hatóság, amelynek során a barkácsáruházak polcairól eltüntetik a nem megfelelő minőségű CO-vészjelzőket. Ellenőrzik az épületgépészeti szakkereskedéseket is, ahol tavaly a szaklap munkatársainak átfogó vizsgálata szerint 11-ből mindössze két típus, a Honeywell és a Szimat elnevezésű készülékek teljesítették a szabvány követelményeit. Utóbbi viszont nagyjából tízezer forinttal drágább, mivel vész esetén nemcsak jelez, de le is kapcsolja a kazánt. Ezért a tapasztalatok szerint az üzletekben ritkábban kapható a Szimat típusú jelzőkészülék.
A még nem ellenőrzött barkácsáruházakban a vásárlók hozzájuthatnak más készülékekhez is, de a lap által megkérdezett üzletvezetők szerint csak a készlet erejéig. A magazin munkatársai felhívták rá a figyelmet, hogy az OBI áruházakban most is kapható az a JB–C04-es típusú berendezés, amely a szakértői vizsgálatokon tavaly elbukott. Érdekesség, hogy az OBI honlapján egyetlen, CO-vészjelzőkről szóló információ sincs feltüntetve, míg a Praktiker barkácslánc weboldalán csak a hivatalosan elfogadott Honeywell szerepel, miközben több más terméket is forgalmaznak.
