Védjük meg otthonunkat!

Ha megfelelő az ajtózár, illetve a védelmi rendszer, öt perc után feladják a betörők.

Napi rutinunk része, hogy mielőtt elindulnánk otthonról, végiggondoljuk, kikapcsoltuk-e az elektromos berendezéseket, vagy elzártuk-e a gáztűzhelyet, és ellenőrizzük azt is, hogy becsuktuk-e az ablakokat. Miután gondosan bezártuk az ajtónkat is, már nyugodtabban kezdődhet a nap.

Számtalan esetben azonban ez nem elég – hívta fel lapunk olvasóinak figyelmét Cser Palkovics Zoltán, az egyik biztosítótársaság kárszakértője. Mint mondta, a nyílászárók gondos bezárása mellett azok minősége és betörésbiztonsága is fontos szempont.

A biztosítótársaságok ugyanis csak akkor térítik meg betöréskor a kárt, ha az ide vonatkozó szabályzat védelmi előírásait betartották. Ezt az illetéktelen behatolás után mindig megvizsgálják a helyszínen a biztosítók. Fontos, hogy a nyílászáróknak, ha nem vagyunk otthon, minden esetben zárva kell lenniük, különben a biztosítóknak nem áll módjukban a kárt megtéríteni. Nemritkán a résnyire vagy épp bukó helyzetben hagyott ablakok is kiváló lehetőséget nyújtanak a bejutásra.

A legtöbb bejárati ajtóban hengerzárbetéteket alkalmaznak, ez a legelterjedtebb zártípus. A hengerzárak szerkezetében a legsérülékenyebb rész a betét könnyített része, amelynek eltörésével a betörők könnyedén be tudnak hatolni a lakásba.

– Éppen ezért fontos, hogy úgy helyezzük el a zárbetétet, hogy ne álljon ki az ajtólap síkjából, így nem tudják egy mozdulattal kitörni. Általános tapasztalat, hogy a lebukás veszélye miatt a betörők öt perc után feladják a kísérletezést, ezért semmiképpen ne könnyítsük meg a dolgukat – tanácsolta Cser Palkovics Zoltán.

Fontos hangsúlyozni, hogy a rács és a riasztó nem váltja ki a szabályzatokban előírt zárat és betörésbiztos ajtószerkezetet, csupán az azok által nyújtott védelmet egészíti ki, betöréses lopás esetén pedig emelheti a kártérítési határt. A szakértő szerint a rács növeli ugyan a védelmi szintet, de nem váltja ki a nyílászárók hiányos biztonsági felszereltségét.

Gondolkodás nélkül kiadjuk adatainkat ügyintézéskor, az egészségügyi ellátás igénybevételekor vagy a munkavállalás során. A fogyasztók jelentős része ismerkedési célból vagy érdekes tartalmak eléréséért is megadja személyes adatait idegeneknek, és sokan vannak, akik bankkártyájuk, telefonjuk PIN-kódját a családtagokon és barátokon kívül másokkal is megosztják. Erre világít rá a Fellowes cég megbízásából nemrégiben készített kutatás.

Kiderült, a legtöbben a legveszélyeztetettebb helyeken, a pénztárcájukban vagy a kézitáskájukban tartják a bizalmas, személyes adatokat tartalmazó irataikat, és egyáltalán nem általános, hogy ezeket kidobás előtt megsemmisítik. Bár sok helyen felhívják a figyelmet ezek kockázatára, mégis, a legtöbb ember a tolvajok számára könnyedén elérhető helyeken tárolja személyes iratait. A fogyasztók többségének eszébe sem jut, hogy a személyi igazolványon, jogosítványon található információkat az adatlopás veszélyének teszik ki. Holott nem árt tudni, hogy nemcsak a készpénz, hanem a bizalmas adatokat tartalmazó iratok is vonzók lehetnek a trükkös csalóknak.

(A cikk Magyar Nemzet gazdaság rovatának fogyasztóvédelmi mellékletében jelent meg.)