Védjük meg otthonunkat!

Ha megfelelő az ajtózár, illetve a védelmi rendszer, öt perc után feladják a betörők.

Thurzó K.–Horváth A.
2014. 10. 30. 6:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Napi rutinunk része, hogy mielőtt elindulnánk otthonról, végiggondoljuk, kikapcsoltuk-e az elektromos berendezéseket, vagy elzártuk-e a gáztűzhelyet, és ellenőrizzük azt is, hogy becsuktuk-e az ablakokat. Miután gondosan bezártuk az ajtónkat is, már nyugodtabban kezdődhet a nap.

Számtalan esetben azonban ez nem elég – hívta fel lapunk olvasóinak figyelmét Cser Palkovics Zoltán, az egyik biztosítótársaság kárszakértője. Mint mondta, a nyílászárók gondos bezárása mellett azok minősége és betörésbiztonsága is fontos szempont.

A biztosítótársaságok ugyanis csak akkor térítik meg betöréskor a kárt, ha az ide vonatkozó szabályzat védelmi előírásait betartották. Ezt az illetéktelen behatolás után mindig megvizsgálják a helyszínen a biztosítók. Fontos, hogy a nyílászáróknak, ha nem vagyunk otthon, minden esetben zárva kell lenniük, különben a biztosítóknak nem áll módjukban a kárt megtéríteni. Nemritkán a résnyire vagy épp bukó helyzetben hagyott ablakok is kiváló lehetőséget nyújtanak a bejutásra.

A legtöbb bejárati ajtóban hengerzárbetéteket alkalmaznak, ez a legelterjedtebb zártípus. A hengerzárak szerkezetében a legsérülékenyebb rész a betét könnyített része, amelynek eltörésével a betörők könnyedén be tudnak hatolni a lakásba.

– Éppen ezért fontos, hogy úgy helyezzük el a zárbetétet, hogy ne álljon ki az ajtólap síkjából, így nem tudják egy mozdulattal kitörni. Általános tapasztalat, hogy a lebukás veszélye miatt a betörők öt perc után feladják a kísérletezést, ezért semmiképpen ne könnyítsük meg a dolgukat – tanácsolta Cser Palkovics Zoltán.

Fontos hangsúlyozni, hogy a rács és a riasztó nem váltja ki a szabályzatokban előírt zárat és betörésbiztos ajtószerkezetet, csupán az azok által nyújtott védelmet egészíti ki, betöréses lopás esetén pedig emelheti a kártérítési határt. A szakértő szerint a rács növeli ugyan a védelmi szintet, de nem váltja ki a nyílászárók hiányos biztonsági felszereltségét.

Gondolkodás nélkül kiadjuk adatainkat ügyintézéskor, az egészségügyi ellátás igénybevételekor vagy a munkavállalás során. A fogyasztók jelentős része ismerkedési célból vagy érdekes tartalmak eléréséért is megadja személyes adatait idegeneknek, és sokan vannak, akik bankkártyájuk, telefonjuk PIN-kódját a családtagokon és barátokon kívül másokkal is megosztják. Erre világít rá a Fellowes cég megbízásából nemrégiben készített kutatás.

Kiderült, a legtöbben a legveszélyeztetettebb helyeken, a pénztárcájukban vagy a kézitáskájukban tartják a bizalmas, személyes adatokat tartalmazó irataikat, és egyáltalán nem általános, hogy ezeket kidobás előtt megsemmisítik. Bár sok helyen felhívják a figyelmet ezek kockázatára, mégis, a legtöbb ember a tolvajok számára könnyedén elérhető helyeken tárolja személyes iratait. A fogyasztók többségének eszébe sem jut, hogy a személyi igazolványon, jogosítványon található információkat az adatlopás veszélyének teszik ki. Holott nem árt tudni, hogy nemcsak a készpénz, hanem a bizalmas adatokat tartalmazó iratok is vonzók lehetnek a trükkös csalóknak.

(A cikk Magyar Nemzet gazdaság rovatának fogyasztóvédelmi mellékletében jelent meg.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.