A szerződések kétharmadát a K&H és az MKB biztosítóknál, valamint a Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesületnél (KÖBE – korábban: Közlekedési Biztosító Egyesület) kötötték az ügyfelek, míg egy éve az első három vezető biztosító az első nap után az Allianz, a Posta és a Groupama volt – áll a közleményben.
A közlemény idézi Sebestyén László vezérigazgatót, aki szerint annak ellenére, hogy az év végével lejáró kötelező biztosítások száma csaknem félmillióval – mintegy 1,5 millióra – csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, az idén is több mint 20 ezren kalkulálták ki a jövő évi kgfb-díjukat az első napon a Netrisk.hu internetes oldalán.
Kiemelték, hogy az autósok többsége a jelenlegi biztosítójától a következő napokban fogja kézhez kapni a jövő évi – többségében magasabb díjat tartalmazó – díjértesítőjét, így várható, hogy a díjkalkuláció iránt a következő napokban még fokozottabb lesz az érdeklődés. A közlemény szerint sokan lesznek, akik – bár kalkulálnak – az idén már másik biztosítónál sem találnak majd kedvezőbb ajánlatot.
A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás emelkedésének több oka is van, ám először is érdemes összehasonlítani a magyarországi díjakat más uniós tagállamok kötelező biztosításainak átlagdíjaival. Rögtön látszik, hogy a magyar kgfb-nél nincs alacsonyabb Európában – mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője a Népszavának.
A lap keddi számában Gilyén Ágnes elmondta: még nem tudni pontosan, hogy a díjszint hogyan fog alakulni, a legfrissebb, 2014 első felére vonatkozó Mabisz-adatok alapján azonban elmondható, hogy a magyarországi átlagdíj az idei első fél év végén 19 887 forint volt – csak a személygépjárművek díjait figyelembe véve az éves átlag 13-14 ezer forint –, az átlagos díjnövekedés pedig alig több mint 600 forint volt.
A lap idézi a Biztositas.hu banki és biztosítási szakportált, amely szerint a jövő évre vonatkozó biztosítás mintegy 1500-2000 forintos többletköltséget is jelenthet egy „átlagos” gépjármű-tulajdonosnak.
A külföldön dolgozó magyarok növekvő nemzetközi kárai, a hazai üzemanyag-használat emelkedése és a növekvő kárgyakoriság is a díjemelés szükségességének okaiként tarthatók számon – írja a lap.
