Könnyen felszámolásba torkollhat a Quaestor ügye is

Nehezen jutnának bennragadt pénzükhöz az ügyfelek, ha a Quaestort végül felszámolnák.

Az előbbiekben vázoltakból jól látszik, hogy a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolása több ok miatt is megkezdődhetne, ám kérdés, hogy ha meg is kezdődik, akkor a cég annak során értékesített vagyontárgyai mennyiben fedeznék az ügyfelek kárát. Ennek oka, hogy a Quaestor csoport céghálója rendkívül bonyolult, a cégcsoportnak több hotelje is van, érdekeltek utazási irodában is. Ezek azonban nem feltétlenül képezik az adott esetben felszámolás alá kerülő konkrét cég vagyonát. Erre az egyik legjobb példa a Quaestort alapító Tarsoly Csaba felesége által vezetett utazási iroda. Ennek tulajdonosa a Quaestor Idegenforgalmi és Kereskedelmi Zrt., amelynek részvényese az Opten tavalyi évből származó, gyűjtött adatai szerint Quaestor Invest Befektető, Vagyonkezelő és Pénzügyi Tanácsadó Kft., a Quaestor Befektetési Alapkezelő Zrt., és a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. A befektetési cég tehát még a másodvonalbeli tulajdonosok közt sem látszik a cégnyilvántartásban – ám vélhetően nem téved sokat az, aki azért kapcsolatot sejt a jelenleg az MNB és a nyomozóhatóság által vizsgált cég és az utazási iroda tulajdonosai között.

A Quaestor csoport tagjaként vagy önálló vállalataként több hotel is működik, azt azonban nem tudni, hogy ezek tulajdonilag hogyan kapcsolódnak a kárt okozó céghez. És ha kapcsolódnak is, emiatt pedig belekerülhetnének a felszámolási vagyonba, akkor is kérdéses, hogy ez jelentene-e bármit is a károsultak szempontjából. Azt ugyanis tudjuk, hogy hiába van szó nagy értékű hotelekről, Magyarországon gyakorlatilag minden szálloda jelentős hitelből épült. Így szinte biztos, hogy jelzáloghitellel biztosított jelentős tartozással rendelkeznek, ami miatt egy felszámolási eljárás során nem feltétlenül akadna rájuk olyan vevő, aki érdemleges összeget fizetne értük. Értékesíteni ugyanis nem magát a hotelépületet, hanem csak az azt birtokló, akár nagyon komolya tartozással is rendelkező céget lehet.

Maga a felszámolás alapesetben úgy nézne ki, hogy a felszámoló a cég vagyonát leltározná. A károsultak a követeléseket 40 napon belül jelenthetnék be, ha pedig ezt elmulasztják, egy évig még léphetnek, de az egy év jogvesztő határidő. Németh Zoltán László kiemeli, hogy a követeléseket a felszámoló rangsorolja: a legelsők a felszámolással kapcsolatos követelések, azokat követik az állami követelések, például adótartozások, majd a munkabérek jönnek. A jelzálogjoggal rendelkező követelések ugyancsak előnyt élveznek, a károsultak csak ezek után következhetnek. A felszámoló a követelések nyilvántartásba vétele után elkészíti a vagyonfelosztási javaslatot. A nagy kérdés az, mennyi jelzálog terheli a cég ingatlanjait, van-e adótartozása. A károsultak ugyanis csak ezek rendezését követően, követeléseik arányában kapják meg pénzüket.

Ha a felszámolást a büntetőeljárás miatt rendelik el, akkor a helyzet egy kicsit másképp fest: ilyenkor az ügyfelek kártalanítása érdekében zár alá vehetik a cég vagyonának egy részét, vagy akár teljes egészét. Az ügyvéd kiemeli, hogy utóbbi alatt elsősorban ingatlanokat, autókat kell érteni. Ilyen esetben a zár alá vett vagyontárgyak nem számítanak bele a felszámolási vagyonba, ezek ellenértékét a büntetőeljárás végén kapják meg a sikkasztás, hűtlen kezelés miatt károsult ügyfelek.

A helyzetet nehezíti, hogy a befektetési vállalatnak olyan cégei is vannak, amelyek értékes ingatlanokat birtokolnak, érdemben nem feltétlenül jelent semmit. Ezeket ugyanis csak üzletrész formájában vehetik zár alá, csak magát az üzletrészt árverezhetik. Ez tehát nem a vállalkozás által birtokolt cégek felszámolását jelenti, hanem azok értékesítését. Kérdéses azonban, akad-e vevő például egy veszteséges cégre. Másrészt lehetnek olyan cégekben is érdekeltségei a Quaestornak, amelynek rajtuk kívül több egyéb tulajdonosa is van. Ilyenkor megint kérdéses, mennyire lehet piacképesen értékesíteni ezeket az üzletrészeket.