Hiú ábránd azt remélni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia homeopátiás szerekre vonatkozó javaslata célt ér. Hiába szorgalmazza ugyanis azt a testület Orvosi Tudományok Osztálya, hogy ezek a készítmények a gyógyszerekkel azonos elbírálás alá essenek, ez a kérdés nem itthon fog eldőlni. Ennek oka egyszerűen az, hogy a homeopátiás szerek európai piacon történő engedélyezését egy 2001-es uniós direktíva szabja meg. Ez mind a 28 tagállamra nézve kötelező érvényű, eszerint kell ezeket a készítményeket egyszerűsítve törzskönyvezni.
Arra, hogy a homeopátia mennyire nagy biznisz, azok a számok is egyértelműen rámutatnak, amelyeket tanulmányában közölt az ECHAMP (European Coalition on Homeopathic and Anthroposophic Medicinal Products, ami a homeopátiás és antropozófus gyógyszerekkel foglalkozó európai szövetség). Információik szerint ezen szerek éves forgalma az unióban már 2010-ben is több mint egymilliárd eurós volt. Ennek 80 százalékát három tagállam adta: a francia betegek éves szinten 320 millió eurót, míg a németek 300 milliót, az olaszok pedig 170 milliót adtak ezekért a szerekért. Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban 20-50 millió eurót költöttek a betegek ezekre a gyógyszerekre. Ennek magyarázata pedig nemcsak abban rejlik, hogy előbbi három ország önmagában az uniós lakosság 40 százalékát adja, hanem abban is, hogy közülük Németországban és Franciaországban eleve komoly múltja van a homeopátiának.
A tanulmányból kiderül az is, hogy a teljes uniós piacon belül az ilyen készítmények részesedése 2010-ben 0,73 százalékos volt, 2012-ben viszont már valamivel több mint 1 százalékos. Hivatalos uniós statisztikai ugyan nincs, de piaci forrásaink értéküket tekintve ma már 1-2 százalékosra teszik ezen termékek forgalmát. Dobozszámban nézve az arány 2-5 százalékos is lehet, lévén ezek a készítmények jellemzőbben olcsóbbak, mint a hagyományos gyógyszerek.
„Ahhoz, hogy a homeopátiás szerek a gyógyszerekkel azonos elbírálás alá eshessenek, hatékonyságukat pedig igazolni kelljen, uniós szinten kellene változzon a jogszabályi környezet. Amíg ez nem történik meg, minden további nélkül »gyógyszernek« lehet titulálni ezeket a nem igazolt hatású szereket. Erre a nemzeti gyógyszerhatóságoknak érdemi ráhatásuk nem lehet” – mondja Csupor Dezső szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa. Hozzáteszi, hogy a tudományos testületek állásfoglalásának jogkövetkezményei nincsenek, még akkor sem, ha egyre több országban teszik ezt meg. A jogalkotókra egyedül az gyakorolhat nyomást, ha ez általánossá válik. Addig érdemben még az Európai Gyógyszerügynökség sem tehet semmit, lévén a szervezet csak jogalkalmazó.
A homeopátia körül legutóbb tavasszal volt komolyabb mozgolódás. Akkor az FDA, az amerikai gyógyszerügynökség látta problémásnak azt, hogy a tengerentúlon bárki engedélyeztetés és tesztelés nélkül piacra dobhatta homeopátiás szerét. Náluk ezek a készítmények – amelyek rendszerint legfeljebb annyira hatékonyak, mint a placebo – amúgy sem minősülnek gyógyszereknek, törzskönyvezni sem kell őket. Viszont az amerikai hatóság szükségét látná a bevizsgálásnak, lévén az ilyen készítményekkel a betegeket félre is lehet vezetni. Könnyen előállhat ugyanis az a helyzet, amikor amúgy gyógyítható kórokat próbálnak kúrálni ezekkel a kérdéses hatékonyságú szerekkel.
Az amerikai és európai helyzet között nemcsak az a különbség, hogy nálunk gyógyszerként lehet forgalmazni az ilyen készítményeket, hanem az is, hogy Európában a homeopátiának komoly hagyománya van. A tengerentúlon ez nincs így, hozzájuk ezek a szerek „külföldről érkeztek”, jellemzően ma is európai cégek termékeit forgalmazzák. Kontinensünkön viszont a hagyományok a jogszabályokban is visszatükröződnek, változás pedig nem történik, hiába kéri ezt egyre több tudományos szervezet. Piaci forrásaink ezt azzal is magyarázzák, hogy a homeopátiára Európában hatalmas, éves szinten milliárd eurós forgalmat bonyolító iparág épült. Ezt pedig senki nem lőné ki szívesen. Viszont akkor, ha ezek a készítmények a hagyományos gyógyszerekkel azonos elbírálás alá esnének, gyakorlatilag ez történne. Ennek oka egyszerűen az, hogy hatékonyságukat igazolni aligha lehet, így elvesztenék gyógyszer besorolásukat is. Persze lehet, hogy a betegek nem gyógyszerként is adnának pénzt az ilyen készítményekért, de ez akkor is hatalmas presztízs- és vélhetően forgalomcsökkenést jelentene.
