Hogy szabaduljunk meg a mérgező gyerekruháktól és sportcipőktől?

A legújabb jelentés szerint éppen a luxusmárkák nem tesznek semmit a divatipar méregtelenítése érdekében.

Lázár Fruzsina
2017. 11. 01. 16:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fast food, fast love, fast fashion. Ma már nemcsak az ételhez és a szerelemhez, hanem a divatos ruhákhoz is minél gyorsabban szeretnénk hozzájutni. Csakhogy ennek nagy ára van. A „fast fashion” éppen attól lesz gyors, hogy a ruhaipari cégek egyre rövidebb idő alatt – a környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyva, a munkaerőköltségeket lefaragva – igyekeznek újabb és újabb kollekciókkal előrukkolni. Nem véletlen, hogy a nagy ruhaipari vállalatok a világ legjelentősebb környezetszennyezői közé tartoznak: a gyártási folyamatban az egészségre ártalmas vegyszereket alkalmaznak, amelyek nemcsak az előállítás helyszínén – többnyire távol-keleti országokban – károsítják a természetet, illetve veszélyeztetik az üzemekben dolgozók egészségét, hanem a ruhadarabokból kioldódva azokban az országokban is kifejtik ártalmas hatásukat, ahol értékesítik a holmikat.

Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk: a Greenpeace 2011-ben 15 világmárka – egyebek mellett az Adidas, a Calvin Klein, a H&M, a Lacoste, a Nike és a Puma – ruháiban talált mérgező vegyi anyagokat. A környezetvédelmi szervezet 18 országban vásárolta meg nagy ruházati cégek öltözékeit – amelyeket egyebek között Kínában, Vietnámban, Malajziában és a Fülöp-szigeteken gyártottak –, és a minták kétharmadában találtak mások mellett hormonális zavarokat okozó nonilfenol-etoxilátot (NPE) is.

A Greenpeace 2011 óta kampányol azért, hogy a nagy ruhagyártó cégek vessenek véget a környezetszennyezésnek, és függesszék fel a káros vegyszerek használatát. Tiltakozásukat több esetben demonstrációkkal nyomatékosították. 2012 novemberében a Zara egyik budapesti üzletének a kirakatát foglalták el jelképesen az aktivisták. A korábbi vizsgálatok ugyanis a spanyol vállalat Budapesten árusított gyermeknadrágjaiban is kimutattak rákkeltő, valamint hormonrendszert károsító anyagokat. 2014-ben, miután a Greenpeace újabb vizsgálata számos veszélyes vegyi anyagot talált jól ismert márkák – mint például a Disney és a Burberry, a C&A és az Adidas – gyermekeknek gyártott ruháiban és cipőiben, a zöldszervezet aktivistái tiltakozásul kis szörnyekkel borított ruhákat varrtak az Adidas Andrássy úti márkaboltja előtt. Ugyanebben az évben a Greenpeace sportruházati cikkekben végzett vizsgálatai az Adidas, a Nike és a Puma által forgalmazott futballruházati termékekben – az Adidas népszerű Predator cipőiben is – mutatott ki veszélyes anyagokat. Ez azért is elszomorító, mert ahogy Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője nyilatkozta, az Adidas a világ leghíresebb labdarúgóival dolgozik együtt, és 2014-ben a brazíliai világbajnokság fő támogatója is volt.

2016-ban a Greenpeace újabb vizsgálata olyan vezető túramárkák termékeiben bukkant veszélyes vegyszerekre, mint a Magyarországon is kapható The North Face, a Columbia és a Mammut. Miközben ezek a cégek a fenntarthatóságot hirdetik, a szervezet kutatásaiból az derül ki, hogy termékeiket továbbra is az emberi egészséget és a környezetet is károsító, hosszú idő alatt lebomló, úgynevezett PFC-vegyületek segítségével teszik vízhatlanná. A vizsgálatok és a nemzetközi nyomás hatására számos márka: több mint 70 ruhagyártó cég és beszállítók tucatjai – amelyek a globális textilipar 15%-át képezik – tettek ígéretet, hogy 2020-ig eltávolítják a mérgező anyagokat a gyártási folyamatból. A Greenpeace utánajárt, és legfrissebb, a 2016-ban készült Detox-kifutó (Detox Catwalk) című összefoglalójában közzétette, hogy az ígéretekből mi valósult meg. 

A tanulmány a 2020-as határidőt – a PFC kivonásáét a gyártásból –, illetve az átláthatóságot, a veszélyes vegyi anyagokkal kapcsolatos információk közzétételét szem előtt tartva értékelte 19, a méregtelenítés mellett kötelezettséget vállalt cég tevékenységét. A kutatásból az derült ki, hogy néhányan jól teljesítettek, de a többség alig tett valamit – vagy éppen semmit sem – az iparág detoxikálása érdekében.

Az eredmények alapján dobogós helyre került a H&M, az Inditex tulajdonában levő Zara, valamint az olasz Benetton. A három vállalat az összes kritériumnak megfelelt, kiérdemelve az elismerő „Detox Avant-Garde” besorolást. 12 további márka, közöttük a C&A, a Mango, az Adidas, a Levis, a Puma bár tettek lépéseket a gyártási folyamat detoxikálása érdekében, de a Greenpeace szerint nem a megfelelő ütemben haladnak. A lista végén kullogó négy nagy cég az Esprit, a Victoria’s Secret, a Nike és a Li-Ning. Ők bár vállalták, hogy elindulnak a méregtelenítés útján, egyelőre nem sokat tettek érte. A virtuális szégyenfalra azok a márkák kerültek – az Armani, a Diesel, a GAP, a Versace –, amelyek még csak elkötelezettséget sem vállaltak amellett, hogy megpróbálják megoldani a szennyezésből adódó problémákat.

A Greenpeace 2014-ben, a milánói divathét idején a Galleria Vittorio Emanuele bevásárlóközpontban egy 100 négyzetméteres vásznat feszített ki, rajta a „meztelen a király” felirattal. A céljuk az volt, hogy emlékeztessék a nagy ruhaipari cégeket: folyamatosan figyelni fogják – és közzé is teszik –, hogy betartják-e az ígéreteiket. A szervezet célja, hogy 2020-ra végleg méregtelenítsék a divatipart.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.