Százötven év után is kísért az amerikai polgárháború

A konföderációs zászlót ugyan sokan a múzeumokba zárnák, de a szellemet már lehetetlen visszazárni a palackba.

Majláth Ronald
2015. 06. 24. 16:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Múzeumba való a konföderációs zászló – mondta legutóbb Barack Obama amerikai elnök annak kapcsán, hogy Nikki Haley, Dél-Karolina republikánus kormányzója sürgette, hogy Charlestonban az állami törvényhozás épülete elől távolítsák el a konföderációs zászlót. Azonban korántsem biztos, hogy olyan egyszerű lesz visszazárni a palackba a szellemet: a konföderációs zászló ugyanis a populáris kultúra része, ami sehogyan sem akar kikopni a köztudatból.

A közvélekedéssel ellentétben a konföderációs zászlóként ismert lobogó sosem volt az Amerikai Konföderációs Államok hivatalos zászlaja, azt csupán harci zászlóként használták. Az óriási véráldozatokat követelő amerikai polgárháború után így a lobogót már nem használták, de az korántsem merült feledésbe.

A huszadik század első felében ugyanis újra előkerült: immáron a déli államok szimbóluma lett az Egyesült Államokban, így gyakran Dixie-zászlónak is nevezik. A második világháború idején a délről származó amerikai katonák használták, természetesen nem hivatalos lobogóként. Ezután a katonai egységek már csak ritkán jelezték magukat a zászlóval, ám a háború után minden addiginál nagyobb népszerűségnek örvendett a gyakran csak déli keresztnek nevezett szimbólum.

A második világháború utáni generáció ugyanis ebben találta meg a lázadás szimbólumát, a zászló így nemzetközi körútra indult: immáron a nyugat-európai fiatalok is előszeretettel használták. Az 1979 és 1985 között vetített Hazárd megye lordjaiban az autó tetején láthatjuk a konföderációs zászlót, a Forrest Gump című filmben pedig egy vietnami jelenetben fedezhetjük fel.

Akár a polgárháború, akár a lázadási jelkép mivolta miatt, a déli keresztet továbbra is ellentmondásosan ítélik meg az amerikaiak. A Pew Research Center 2011-es felmérése szerint csupán 9 százalékuk viszonyult a zászlóhoz pozitívan, 30 százalékukban inkább negatív reakciókat ébresztett, 58 százalék – vagyis a többség – azonban közömbös volt. Nem meglepő módon leginkább az afroamerikaiakban kelt a zászló negatív emóciókat, de az sem véletlen, hogy az önmagukat délinek tartó fehér bőrűek körében vannak egyedül többségében azok, akikben pozitív érzelmeket ébreszt.

De akár pozitívan, akár negatívan viszonyulunk is a konföderációs zászlóhoz, egy dolog vitathatatlan: a déli kereszt továbbra is népszerű.

Az alábbi fotókon pillanatképeket láthatunk a szimbólum pályafutásából.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.