Üzenetek a tranzitzónából

Az objektív szikéje csak felnyitja az arcmázt, és mélyre hatol, ahol nem látni sem bevándorlót, sem migránst, sem pedig menekültet. Csak embereket.

Az érkezők akkor még embertelen körülmények között, iszonyú tömegben gyűltek össze. A helyzet néha a Migration Aid számára is kezelhetetlen volt, de sok civil – köztük pékek és művészek – a Facebookon és spontán szerveződve, munkaidőben és az után ételt, italt, tisztálkodó szereket, pelenkákat adományoztak. Kialakult valamiféle rendszer, egyfajta minivárosi élet, amelynek a működését napról napra egyre több városlakó és önkéntes segítette.

Tapasztalva az emberek lenyűgöző segítőkészségét és szolidaritását, kibontakozott a fotósorozat művészi koncepciója is. E szerint a fehér, stúdiószerű háttér kiemeli a köztudatban többnyire szerencsétlen embermasszaként élő tömeg tagjait, és megszemélyesíti a fotó alanyát. A vademberről, az idegenről, a burkába zárt misztikumról így kiderül, hogy valójában éppen olyan ember, mint bármelyikünk. A fotó és a rajz mindenhová eljutó médium, olyan nemzetközi nyelv, amelyen ezúttal – a portré készítőjének közvetítésével – maga a kép szereplője kommunikál.

Azt kérték tőlük, hogy rajzolják le – vagy ha nem megy, röviden írják le – történetüket, terveiket, érzéseiket, gondolataikat mint üzenetet a világnak. Az így keletkezett „villáminterjúk” sok meglepetést tartogathatnak a migráns-sztereotípiák rabjainak, és bár a rengeteg interakció ellenére sem kívánnak általánosságban nyilatkozni a menekültekről, Kaszáék szerint nagyrészt tévedés az, miszerint hamis kép élne bennük a nyugati világról. Nem Kánaánra számítanak, csupán békére vágynak Európában, miután olyan helyről érkeztek, ami emberi életre jelenleg alkalmatlan. A fejlett Nyugat vívmányai és kultúrája nem ismeretlan a számukra, hiszen a globalizáció az ő szíriai, afganisztáni, iraki otthonaikba is éppúgy befészkelte magát, mint a célországokban, aminek számos jele a fotósorozat képein is feltűnik.

Kasza Gábor portréi egyszerre puritánok, manipuláció-mentesek és ismeretterjesztőek. Az objektív szikéje csak felnyitja az arcmázt, és mélyre hatol, ahol nem látni sem bevándorlót, sem migránst, sem pedig menekültet. Csakis embereket.

A képre kattintva galéria nyílik.