Sopronyinak két hét állt a rendelkezésére kint, vagyis két hétvége, azaz négyszer kilencven perc alatt kellett a fotókat elkészítenie.
És hogy miért váltott nézőpontot, munkamódszert és tempót az egykori fotóriporter? A váltásra 2012-ben került sor – mesél erről Sopronyi. Ekkor jött vissza Líbiából. Az ott készült képei komoly karriert futottak be, a CNN is használta őket. Ugyanakkor azt érezte, hogy amit csinál, szinte tollbamondás, hiszen a képek nézői nem tudják átélni, milyen egy háborús vagy forradalmi helyzet, a fotós így szinte korlátlanul befolyásolhatja az ezekhez fűződő viszonyukat. Olyan sorozatokban kezdett ezért gondolkodni, amelyeknek témája ismerős a fotók szemlélőinek is. Így azok saját tapasztalataikon keresztül tudnak eljutni sokszor mégis egészen új felismerésekig. Például annak belátására, hogy a stadion közvetlen környezete legalább annyi drámát rejthet, mint maga pálya, ahol a sokat emlegetett kilencvenpercnyi élmény sűrűsödik.
