A természet visszaveszi, ami neki jár – erre gondolt kollégánk, amikor elkészítette az alábbi fotósorozatot. Ebben az esetben ráadásul nem is akárkitől veszi vissza, hanem talán legádázabb ellenségétől: emberi birodalmak hadigépezetétől.
A fotográfus két magára hagyott katonai komplexumban járt, Hajmáskéren és Szentkirályszabadján. Utoljára mindkettőt a szovjetek használták, de előbbit még a huszadik század legelején létesítette az Osztrák–Magyar Monarchia az akkori, az első világégést megelőző általános fegyverkezési lázban. Ennek megfelelően hajdanán valóságos palotaegyüttes volt, óriási lőtérrel, parkkal, lovardával, tiszti lakásokkal, ágyú- és kocsiszínekkel, parancsnoksági és legénységi épületekkel, saját kórházzal és víztoronnyal, sőt (mint Varsányi István kutatásaiból tudható) saját pénzzel, a kétnyelvű koronával. A világháború után még hadifogolytábort is kialakítottak itt, ahol több ezren raboskodtak, a monarchia bukása után pedig politikai elítéltek érkeztek helyükre. A korabeli közbeszéd csak katonavárosként emlegette a helyet, nem is érdemtelenül. A szovjet időszakban még egy kisebb lakótelepet is felhúztak mozival, iskolával.
A szentkirályszabadjai laktanyát néhány internetes fórumon – erős túlzással – a magyar Pripjatyként is emlegetik, mert a csernobili katasztrófában megsérült gyerekeket terveztek ott ellátni, amit végül a helyi lakosság – valószínűleg félelemből – népszavazással akadályozott meg. A mából visszatekintve jogos kérdésfelvetésnek tűnhetne, hogy a segítségre szoruló ifjak miért lettek volna veszélyesebbek, mint a Vörös Hadsereg MiG-jei és Jak-jai, illetve a Magyar Néphadsereg harci helikopterei, amelyek ott állomásoztak – de ezt a kérdést most nem tesszük fel. Ehelyett sorra vesszük, mi volt még itt a rendszerváltozás előtti „fénykorban”: panelvároska, óvoda, általános és középiskola, sportpálya, mozi, autószerviz, posta, boltok, de még borospince, húsfeldolgozó, csirke- és sertéstelep is. Röviden: minden, ami kell a pezsgő-nyüzsgő élethez, ráadásul a körülményekhez képest luxuskivitelben.
