A létesítmény titkosítását 2002-ben oldották fel, a föld alatti rendszer 2010-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Eddig háromszázezer kínai turista látogatta meg a hidegháborús emlékhelyet, néhány hónapja külföldieknek is engedélyezik a belépést. A 816-os Katonai Nukleáris Bunkernek azonban csak tízszázaléka bejárható. Igaz, így is órákat lehet eltölteni a föld alatt.
A végeláthatatlan alagutak, roppant belső terekben kiállításoknak, például egy kínai atombomba replikájának adnak otthont, a látogatók futurisztikus látvány-show-t is élvezhetnek. Ami a turisták beszámolóiban leginkább hangsúlyt kap, az a hamisítatlan hidegháborús hangulat. A harmincmillió fős nagyváros, Csungking polgárai nem is sejtették, hogy a világ legnagyobb föld alatti katonai bázisa van a közelükben. A külváros erdőiben elrejtett bunkert a mai napig nehéz megközelíteni, a turistákat buszokkal szállítják a bejárathoz.
A kínai léptékkel is túlzó bunkerépítési program egyik előzménye volt, hogy Mao Ce-tung nyíltan a Nyugat ellen indított atomháborúra buzdított. Bár vélhetően csak blöffölt, az egész világgal sikerült elhitetnie, hogy hajlandó elmenni a végletekig. A szocialista országok 1957-ben tartott moszkvai konferenciáján kínos rémületet okozott beszédével, amiből Henry Kissinger amerikai diplomata idéz részletet Kínáról című könyvében:
„Nem szabad az atombombáktól és rakétáktól tartanunk. Függetlenül attól, hogy milyen háború tör ki – hagyományos vagy nukleáris –, győzni fogunk. Ami Kínát illeti, ha az imperialisták háborút indítanak ellenünk, akkor lehet, hogy 300 milliónál is több embert vesztünk. És akkor mi van? A háború az háború. Majd telnek az évek, és nekiállunk, hogy még több gyereket csináljunk, mint korábban bármikor.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!