A kutyasétáltató

Szabó Bernadett Pulitzer-díjas fotós kutyája halála óta mentett ebeket sétáltat. És persze fényképezi őket.

Pion István
2017. 06. 28. 16:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Midőn ezt írom, tiszta az ég, Zazi nevű kutyám pedig éppen a műtőasztalon fekszik. Az ivartalanítás nem kellemes, de áldásos pillanataiban hívom fel Szabó Bernadett Pulitzer-díjas magyar fotográfust, hogy meséljen új Instagram-projektjéről, vagyis arról, hogy idén március óta minden vasárnap, amikor csak teheti, kijár a tőle egy órányira lévő Etyekre menhelyi kutyákat sétáltatni, és ahogy egy fotográfustól ez elvárható, mindezt le is fényképezi.

„Januárban a kezeim között halt meg a kiskutyám, Cédula. Tizennégy évig élt velem ez a csodálatos kis csivava, családtag volt, s a mai napig úgy érzem, hogy egy testvéremet veszítettem el. Még nem volnék képes másik kutyát magam mellett tudni, de szükségem van a kutyák közelségére, és arra is, hogy kimozduljak, meg hát nekik is szükségük van ránk” – mondja Bernadett. Azért esett a választása az Etyeki Állatvédő Egyesületre, mert még nem látott ilyen jól működő menhelyet, ahol ennyire figyelmesen bánnak a gazdátlanná vált ebekkel. „Ez a menhelyek Four Seasonse” – teszi hozzá nevetve.

Hogy közzétehessük a sétáltatás közben készült képeket, ahhoz szerkesztőnk unszolására volt szükség, mert Szabó Bernadett szerint ezek nem feltétlenül olyan fotók, amelyek láttán minden olvasó elindul, hogy megmentsen egy kutyát. Ebben sem Velledits Éva, sem én nem értünk vele egyet, és Bernadettet sikerült meggyőzni arról, hogy most önök is láthassák a képeket, amelyek valójában következmények. Ugyanis először volt meg a sétáltatás szándéka, és csak aztán vált a fotók által projektté is. És szerintünk éppen attól lehet örökbefogadás-ösztönző, hogy nem szokványos, jól megvilágított vagy műtermi, esetleg félmeztelen férfiakkal feldobott képekről van szó.

Mert ezekben a fotókban benne van az az öröm, amelyet egy-egy ilyen vasárnap jelent a kutyáknak. És ezt, hangozzék bármilyen patetikusan is, az ember mint legjobb barát jelentette szabadságnak hívják. S mire idáig eljutok az írással, Zazi felébredt a műtéti bódításból, az ébredező kutyáról az állatorvos is elküldte a képeket, úgyhogy elindulok érte, és hazaviszem.

Etyek pedig valóban gyönyörű, de ha nem tehetik meg, hogy odáig elmenjenek, akkor keressenek egy magukhoz közeli menhelyet, és sétáltassanak kutyát. Aztán előbb-utóbb valamelyiket haza is fogják vinni. Nekem pedig van egy olyan sanda gyanúm, hogy Szabó Bernadett is így fog tenni, mert Cédula nyilván pótolhatatlan, de ismerve a csivavákat, izgatottan figyeli a Holdról, hogy ki lesz a kiválasztott. És örülni fog neki.

 Képszerkesztő: Velledits Éva

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.