Ezek a világ legkülönlegesebb metróvonalai – a miénk is ráfér a ranglistákra

Tudja, melyik a világ legszebb metrómegállója? Melyik város büszkélkedhet a legbizarrabb állomással? Eláruljuk.

Két hónapja kezdték meg a budapesti 3-as metró felújítását. A vonal jó eséllyel szerepelhetne „a világ legrosszabb állapotú földalatti-viszonylatai” néven összeállított listán. Ilyenre ugyan nem bukkantunk, ám a világ metróival kapcsolatban számos más „leg” lelhető fel. 

Az 5 legöregebb metróvonal

1. London
A világon először Londonban ereszkedhettek le a föld alá az utazni vágyók. Az első metróvonalat 1863. január 10-én nyitották meg. Neve Metropolitan Underground Railways, vagyis Városi Földalatti Vasút volt. A londoni metrót Tube-nak, vagyis Csőnek nevezik az alagutak és megállók hengeres formája miatt. Érdekesség, hogy bár földalatti vasútnak nevezzük, a londoni vonalak 55 százaléka a földfelszínen közlekedik.

2. Budapest
Az idő tekintetében hazánknak sem kell szégyenkeznie, hiszen Budapesten 1896. május 3-án, az államalapítás ezeréves évfordulójára időzítve épült ki a kontinens első metróvonala. 1973-ig két felszíni megállóval is rendelkezett (Állatkert, Artézi fürdő), amikor is meghosszabbították a vonalát a Mexikói útig, s minden állomását a föld alá vitték. 2002 óta a világörökség részét képezi.

3. Glasgow
Szintén 1896-ban, egészen pontosan december 14-én nyitották meg Glasgow városában az első metróvonalat. Az Egyesült Királyságban a mai napig ez az egyetlen hálózat, amely teljes egészében a föld alatt fut. További érdekessége, hogy az eltelt több mint 120 év alatt sosem bővítették, sosem alakították át az eredetileg kiépített vonalrendszert (a felújításokat kivéve), a szerelvények a jelenben is azon az útvonalon haladnak, ahol egykoron.

4. Chicago
Chicagóban a magasvasúti rendszer (egyszerű nevén az L, amely az elevated, magyarul nagyjából a megemelt szóból származik) részeként nyitott meg az első, teljes metróvonal 1897. október 3-án (egyes szakaszok már 1895-ben is üzemeltek). A szerelvények a nap 24 órájában szállítják az utasokat.

5. Párizs
Az ötödik legöregebb metróvonal Párizsban található. A francia fővárosban 1900. július 19-én indult el az első földalatti szerelvény, s mára már 16 vonalból áll az egész hálózat. A vállalat, amely eredetileg a rendszert üzemeltette, a Compagnie du chemin de fer métropolitain de Paris, röviden a CMP vagy Métropolitain néven volt ismert. Ebből alakult ki aztán a metró kifejezés.

Az 5 legnagyobb hálózat

1. Szöul
A legnagyobb metróhálózattal Szöul rendelkezik. Az állomások száma csaknem 700, igaz, a vonalak teljes hossza „csupán” 332 kilométer. Ugyanakkor a rendszer folyamatosan bővül, az elkövetkező években is számos fejlesztést és bővítést hajtanak végre rajta.

2. New York
New York szintén óriási metrórendszerrel bír. A Nagy Almában jelenleg 472 állomáson állnak meg a szerelvények, ebből 469-et a nap 24 órájában kiszolgálnak. A New York-i földalatti rendszer egyébként csaknem 400 kilométer hosszú, és egyes állomásokon évente akár 65 millióan is megfordulnak.

3. Párizs
Szintén igen kiterjedt a párizsi metró, amelynek jelen pillanatban 303 állomása van és 214 kilométer hosszú. Zsúfoltságát tekintve a második legkihasználtabb európai hálózat a moszkvai után.

4. Madrid
Madridban is igen sok időt el tud tölteni a föld alatt az a helyi lakos vagy turista, aki utazni akar: a spanyol fővárosban 301 állomás jut a 293 kilométer hosszú hálózatra. Érdekesség, hogy a madridi metró rendelkezik a világ legtöbb mozgólépcsőjével, szám szerint 1698-cal.

5. London
Világváros révén a londoni metróhálózat sem kicsi. Az ottani szerelvények jelenleg 270 állomáson állnak meg, amelyek egy 402 kilométeres vonalhálózaton találhatók.

Az 5 legzsúfoltabb megálló

1. Sindzsuku pályaudvar, Tokió
A világ legforgalmasabb metróállomásai mind Japánban találhatók. Közülük is a legdurvább a Sindzsuku pályaudvari megálló, ahol hétköznapokon csaknem négymillió ember fordul meg.

2. Ikebukuro pályaudvar, Tokió

3. Oszaka pályaudvar, Oszaka
Az Oszaka pályaudvaron is nagyjából hárommillióan fordulnak meg egy-egy átlagos napon.

4. Sibuja pályaudvar, Tokió
A Sibuja pályaudvaron többnyire szintén hárommillió utast lehet összeszámlálni hétköznaponként. 

5. Umeda pályaudvar, Oszaka
Az Umedát körülbelül két és félmillióan használják napi szinten.

Az 5 legszebb megálló

1. Toledo, Nápoly
A toledói állomás egy művészeti projekt részeként nyerte el mai formáját, amely a kék különböző árnyalatait vegyítő mozaikcsempéivel egészen különleges világba kalauzolja el a mélybe érkezőket. Úgy érezhetjük magunkat, mintha a víz alatt lennénk.

2. Kijevszkaja, Moszkva
A moszkvai állomások között is található nem egy, amely legendásan szép. Közülük például a Kijevszkaja megálló olyan, mintha egy barokk kastélyba lépne be az ember: mindenfelé pompás csillárok, oszlopok, fali díszek és festmények sorakoznak.

3. Arts Et Métiers, Párizs
A párizsi Arts Et Métiers megállója a legizgalmasabb steampunk történeteket vagy éppen Némó kapitány tengeralattjáróját juttathatja eszünkbe.

4. Szent Gellért tér, Budapest
A kissé félresikerült budapesti 4-es metró pozitívumok terén többnyire csak néhány igencsak szép állomása miatt szokott a hírekben szerepelni. Leginkább a Szent Gellért téri állomás az, amelyet még külföldön is elismerő szavakkal illetnek, nem véletlenül: a sporaarchitects építészcsapatának és Komoróczy Tamás keze munkáját dicséri.

5. Rådhuset, Stockholm
A svéd város egyik metrómegállója konkrétan egy titokzatos barlang. A fővárosban több állomásnál is az organikus építészetet részesítették előnyben, amely meghagyta azt a természetes barlangrendszert, amelyet felhasználtak a metróvonal kialakítása során.

Az 5 legbizarrabb metró

1. Jereván
Az örmény főváros, Jereván földalattija azért különös, mert a vonal egyszerűen kihagyja a város főbb csomópontjait, az állomások igen gyéren vannak megvilágítva, a szerelvények pedig az eredetieknél már pár kocsival rövidebbek, s még így is kihasználatlanul futnak.

2. Bukarest
Bukarestben a Piata Romana megálló lehet sokkoló azoknak, akik nem szeretik, ha túl közel robog el mellettük a metrókocsi, hiszen ott másfél méter sincs a peronok szélessége.

3. Dnyipro
A csaknem egymilliós lakosú Dnyipro (korábban Dnyipropertovszk, előtte Dnyepropetrovszk, még korábban Jekatyerinoszlav) metróhálózata 1995-ben nyitott meg, s nehéz hálózatnak nevezni, mivel csak egyetlen, hat állomással rendelkező vonallal bír. Igaz, a tervek szerint 2020-ra további három állomást kaphat majd a vonal, illetve két új végállomás is az elképzelések között szerepel.

4. Kairó
Afrikában Kairó volt az első város, ahol metró épült, naponta több millióan utaznak rajta. A szerelvényen külön nőknek fenntartott vagonok is vannak, ugyanakkor ezt nem vallási okokból alakították ki, tehát nem kötelező ezen utazniuk a hölgyeknek. A tömött szerelvények ugyanakkor elég ritkán járnak, ráadásul a ki- és beszállás gyakorlatilag egyszerre történik, igencsak megnehezítve a haladást.

5. Brüsszel
Meglepő módon a brüsszeli metróvonal egyes szakaszai sincsenek a helyzet magaslatán, többre is ráférne már a felújítás, ráadásul a felszállni vágyó utasok zöme nem igazán foglalkozik a vonatetikettel, így aki szeretne leszállni, komoly küzdelem árán tudja csak megtenni. 

Az 5 legsúlyosabb metróbaleset

1. Azerbajdzsán
1995 októberében Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban gyulladt ki az egyik metró, s a tűzben 289 utas (köztük 28 gyerek) lelte halálát. A balesetet elektromos hiba okozta, ugyanakkor annak lehetőségét sem zárták ki, hogy szabotázs történt.

2. Dél-Korea
2003. február 18-án 192-en utolsó útjukra indultak el a dél-koreai Daegu városában. Egy Kim Dehan nevű férfi úgy döntött, a metrón lesz öngyilkos. Amikor fel akarta magát gyújtani, az utasok egy része ezt próbálta megakadályozni, sikertelenül. A tűz hamar továbbterjedt a metrókocsikban, így nagyon sokan rekedtek a lángoló szerelvényekben. Kim Dehan ugyan megégett, de elmenekült, később tartóztatták csak le gyújtogatásért és emberölésért. Életfogytiglani börtönbüntetése azonban nem tartott sokáig, ugyanis 2004-ben meghalt.

3. New York
1918-ban New Yorkban egy metróvezetőt helyettesítő, szakképesítéssel nem rendelkező férfi miatt kisiklott a szerelvény, amelynek következtében 97-en meghaltak és több mint 200-an megsebesültek.

4. Párizs
Párizsban szintén a tűz pusztított 1903-ban. Akkoriban a szerelvények még nagyrészt fából készültek, egy motorhiba miatt pedig tűz keletkezett az egyik járaton, amelyet nem próbáltak meg időben lokalizálni és elfojtani. Ennek következtében 84 ember halt meg.

5. London
A moorgate-i alagútbaleset 1975-ben történt. Az egyik szerelvény vezetője későn kezdett el fékezni, és emiatt túlhaladt a végállomáson, amelynek következtében a jármű az alagútvégi falnak csapódott. Az ütközés miatt 43-an meghaltak és 74-en megsérültek.