Csoda, ha megérnek egy évtizedet

Sir Alex Ferguson 25 éves jubileuma kapcsán az FFT összegyűjtötte a klubjaikat leghosszabb ideig szolgáló edzőket. Sorozatunk harmadik részében Németországgal foglalkozunk. A rekord: 16 év ugyanazon a kispadon.

Bár angliai magaslatokba nem ér fel Németország a leghosszabb ideig egy kispadon ülő vezetőedzők tekintetében, azonban akad itt is érdekesség bőven, mint például a magyar rekorder, vagy épp egy edző, aki két klubnál is csúcstartó, de akár említhetném azt a trénert, aki szerény idővel bár, de mégis bekerült a névsorba.

Az 1899 Hoffenheim nevében szereplő évszámmal ellentétben, a klub története nem nyúlik túlzottan vissza a múltba, legalábbis ami a profi labdarúgást illeti. Hansi Flick személyében az új évezred elején ült le az első olyan vezetőedző a kispadra, akinek köze volt korábban a hivatásos labdarúgáshoz. Ezek után óriási változásokon ment keresztül a klub, és talán a világon egyedülálló módon a harmadosztályból három éven belül a Bundesliga meghatározó csapatává vált Ralf Ragnick vezetésével, aki a klub eddig legtovább ténykedő vezetőedzője a maga 3 és fél évével.

Richard Schneider 11 éven át ült az 1. FC Kaiserlsautern kispadján, több mint egy évtizednyi vezetőedzősége alatt az első években aratta legnagyobb sikereit: 1951-ben, és 1953-ban német bajnok lett a vörös ördögökkel. Nem is volt nehéz, hisz a későbbi világbajnok testvérpár Fritz és Ottmar Walter voltak csapatának alappillérei, így tehát az sem véletlen, hogy „Walter Elf”, azaz Walter tizenegyként emlegetik még ma is az ’50-es évek eleji csapatot Kaiserslauternben.

A második számú bajor klub leghosszabb ideig regnáló vezetőedzője Alwin Riemke volt, aki 6 esztendőn keresztül irányította az 1. FC Nürnberget. Egyetlen, és legnagyobb sikerét 1948-ban érte el a nürnbergiekkel, német bajnoki győzelmet ünnepelhettek a szezon végén, ez volt a klub hetedik bajnoki címe.

A Hoffenheimhez hasonlóan az 1. FSV Mainz 05 sem tekint vissza történelmi múltra a német élfutballt tekintve, 2004-ben sikerült először feljutni a Bundesligába. Ezt az eredményt Jürgen Klopp vezetőedzősége során érték el, aki azt az érdemet is magáénak tudhatja, hogy sem előtte, sem utána nem ült senki hosszabb ideig a mainzi kispadon. Klopp 7 év 4 hónap után döntött úgy, hogy máshol próbál szerencsét, a Borussia Dormundnál, amellyel 2011-ben bajnok lett.

A jelenlegi címvédőnél sem töltött senki évtizedeket a partvonal mellett, a legtöbbet Ottmar Hitzfeld időzött a Borussia Dortmund kispadja előtt, 1991-től 1997-ig. ’92-ben ezüstérmes lett a bajnokságban, ’93-ban döntőbe vezette a BVB-t az UEFA-kupában, de a Juventus megállította őket. Az áttörés két évvel később jött meg, zsinórban kétszer nyert bajnokságot a csapattal, ’96-ban pedig a német Szuperkupát is sikerült a vitrinbe helyeznie. Dortmundi ténykedését stílszerűen Bajnokok Ligája-győzelemmel zárta, és még a korábbi UEFA-kupás vereségért is bosszút állt a Juventuson.

A Borussia Mönchengladbach talán legsikeresebb időszakát élte, mikor Hennes Weisweiler dirigálta a csapatot nem kevesebb, mint 11 éven keresztül. Háromszor ünnepelhetett német bajnoki címet (1970, 1971, 1975), egyszer Német Kupa-győzelmet (1973), és egyszer az UEFA-kupát (1975) is sikerült elhódítania a Gladbach vezetőedzőjeként. Többek között Jupp Heynckes, a Bayern München jelenlegi trénere is Weisweiler utasításait követte. Neves szakembernek számított egész Európában, 1975-ben például az FC Barcelona igazolta le, azonban itt már nem tudott olyan nagy sikereket elérni, mint Németországban.

Gelsenkirchen sem a türelem megtestesítője a klubfutballt illetően, ez a leghosszabb ideig Huub Stevens-szel szemben volt meg, a holland tréner két hónap híján 6 évig vezette az FC Schalke 04-t. 2001-ben, és 2002-ben egymás után kétszer nyerte meg a Német Kupát a királykék együttessel. Nem sokkal csúsztak le 2001-ben a bajnoki címről, az utolsó mérkőzésig drámai csatát vívtak a Bayern Münchennel, azonban a müncheniek egy döntetlennek köszönhetően végül elorozták a végső győzelmet.

Holtversennyel Günter Mahlmann és Ernst Happel irányította legtovább a Hamburger SV-t, mindketten pontosan hat évig töltötték be a vezetőedzői posztot. Mahlmann többször is dobogóra vezette a HSV-t a bajnokságban, az aranyat 1960-ban sikerült elérnie. Az osztrák Ernst Happel ennél többre volt képest, kétszer hódította el a bajnoki címet, egyszer pedig a BEK-et ’83-ban.

Az egész Bundesliga mezőnyét figyelembe véve a harmadik legtöbb szezont Robert Fuchs töltötte egy kispadon, a Hannover 96-én. Fuchs 14 év 2 hónap alatt csak egyszer tudott maradandót alkotni a klubtörténelemben, 1938-ban, mikor megnyerte a német bajnokságot.

Volker Finke nem kevesebb, mint 16 szezont húzott le az SC Freiburg trénereként, ez a német labdarúgás történetében a leghosszabb időszak, amit egy edző egyhuzamban a kispadon töltött. ’94-ben csupán három ponttal elmaradva a bajnok Borussia Dortmund mögött harmadik lett a tabellán. Legnagyobb nemzetközi sikerét 1995-ben, és 2001-ben érte el a csapattal, amikor kijuttatta az UEFA-kupa csoportkörébe.

Visszasírja a VfB Stuttgart Georg Wurzer idejét, az utóbbi időben ugyanis senki nem tudott hosszabb ideig gyökeret verni a svábok oldalvonala mellett, nem hogy majd 13 évig. És bizony az eremények miatt is van miért bánkódni, hisz Wurzer dirigálása alatt nyerte a Stuttgart első trófeáit. Sőt, a kilenc kupából, ami a stuttgarti vitrinben porosodik, négyet vele nyert meg a klub, joggal vívta tehát ki a VfB edzőlegendája címet.

Ezen illusztris társaság egyetlen magyarja Farkasinszky Imre, aki 8 éven és 6 hónapon át (1966 június –1975 január) volt a VfL Wolfsburg vezetőedzője. Említésre méltó eredményt nem tudott elérni a csapattal, egy érdekes statisztika szerint 54,55 százalékos arányban veszítettek irányítása alatt a farkasok. További adalék, hogy a későbbiekben még kétszer ülhetett le a Wolfsburg kispadjára, először 1978-ban hét hónapig, majd az 1983–1984-es idényben 8 hónap erejéig. A klub 2000-ben jutott fel először az első osztályba, azóta a kieséshez 2011-ben álltak a legközelebb.

A teljes lista a FourFourTwo.hu-n érhető el.