Két teljesen különböző mérkőzés előtt áll a magyar labdarúgó-válogatott péntek és jövő kedd este. Első ellenfelünk Albert Flórián „végső búcsúmeccsén” a Puskásban Liechtenstein, a második pedig Poznanban az Eb-házigazda Lengyelország. Történetesen most mindkét játéknapon pótselejtezőn kellene szerepelnünk, de mivel a 2012-es kontinenstornára kvalifikáló sorozatban Hollandia fölényesen, Svédország pedig egy orrhosszal megelőzött minket, mi már a 2014-es vb-sorozatra készülünk. A papírforma szerint erre a mostaniakon kívül még háromszor lesz lehetőség 2012 őszéig.
Egy pillanatra azért álljunk meg. A futballélet szívbemarkoló napokat él: két hete elhunyt máig egyetlen aranylabdásunk, Albert Flórián, az öt éve eltávozott Puskás Ferenc hagyatéka viszont hazaköltözött. Válogatottunk közben ébredezni látszik negyed évszázados Csipkerózsika-álmából, s még akkor is mondjuk el ezt, ha a finnek elleni 0-0 kisebb füles volt nekünk, drukkereknek – zárójel: a FIFA-ranglétrán 9 helyes mínuszt eredményezett, a nálunk jobb csapatok közül senki nem rontott ennyit… Vigasztaló szép ünnep lehet azért ez az esti találkozó Liechtenstein ellen, a drukkereknek az MLSZ által ingyen felajánlott bő 20 ezer jegy idejekorán elfogyott.
Ha már szóba került, ne legyintsünk rá hercegségbeli ellenfelünkre, még akkor sem, ha egy Kinizsi-100-as teljesítménytúrát csak üggyel-bajjal tudnának megrendezni hazájuk területén. Az ősszel lezárt Eb-selejtezőkön ugyanis, ha kivesszük a spanyolok elleni két meccset, csak hét gólt kaptak – ha Hollandiát elfelejtjük, mi is kapituláltunk ötször a többiek ellen – és hármat rúgni is tudtak, egyet ezek közül Skóciában, kettőt pedig az ellen a Litvánia ellen, amelyet egyszer megvertek (2-0), egyszer pedig önnön kapujukat bedeszkázva kínoztak szét (0-0).
Lapozzunk át a mieink fejezetére! Egervári Sándor Telkiben csütörtök kora este jelezte, „szokatlan összeállításban” lép majd pályára válogatottunk. A támadósorban a kényszer is beleszól a dolgokba; Szalai Ádámot már rég nem láthatjuk címeres mezben súlyos sérülése miatt, Rudolf Gergely és Szabics Imre pedig ezúttal rövidebb kényszerpihenőjüket töltik. Hiányukban Gera Zoltán Rudolfot pótolhatja majd jobboldali támadóként (esetleg középről, Koman mellől), elé meg meccshiányos csatár kerül – Priskin Tamás és az MTK-nál „dekkoló” Németh Krisztián közül választhat a kapitány, esetleg megnézheti a Várhidi-érában preferált Feczesin Róbertet. Gerával kapcsolatban még emlékeztetnénk, hogy utoljára Hollandia ellen játszott az idegenbeli 5-3-as vereség alkalmával, és a nemzetközi sajtó szerint két góljával a mezőny legjobbja volt akkor a „Magic Magyar”. Felfrissíthetné emlékeinket! Hogy a csapat többi része hogyan néz majd ki, rejtély – úgy péntek 5 óráig. Kádár Tamást ugyanis látni fogjuk a védősorban, csakúgy mint a középpályán a genki BL-alakulat erősségét, Tőzsér Dánielt. A végül Újpestre kerülő Lipták mindazonáltal most nem számíthat arra, hogy alapemberként vetik be.
Játszott amúgy egymás ellen ez a két gárda már, pontosan kétszer – bár ne kellene rá emlékeznünk! A 2000-es Eb előtti sorozatban a szintén nemrégiben elhunyt Bicskei Bertalan kapitánykodása alatt először 5-0-ra nyertünk itthon, majd egy arcpirító döntetlen (0-0) után alig mertek hazajönni a fiúk.
Albert Flórián emlékére a válogatottnak most kötelező kitennie magáért, talán az ódon Puskás-stadion búcsúmeccsén… Hogy ez mennyire sikerül majd, az MNO helyszíni, élő, szöveges tudósításából kiderül!
A régi konvektor új élete. A gázkonvektor korszerűsítése fillérekből